Kultúra 2012. 12. 23.

A karácsonyfadíszek bűvöletében

Karácsonyi készülődésünk jegyében kihagyhatatlanok az adventi vásárok, kiállítások. Karácsony előtt a komáromi Szabadidőközpontban is volt hasonló, amelynek témájául a szeretet ünnepe szolgált. Ezernél is több dísszel, a közel 65 évestől kezdve a 90-es évek dekorációiig bezárólag: mind-mind képviseltette magát ezen a karácsonyváró időszakos kiállításon. Az ötletgazdával, a csillogó díszek tulajdonosával és egyben gyűjtőjével, Juhos Zsuzsával az előkészületek alkalmával beszélgettünk.

„Világ életben elvarázsolt az Advent és a karácsonyi ünnepek időszaka. Ha visszagondolok, ezeket a díszeket már közel harminc évvel ezelőtt elkezdtem gyűjteni. Az első darabokat a nagyszüleimtől, szüleimtől örököltem. Természetesen az évek folyamán a számuk egyre nőtt. Igazából, s intezívebben  három éve foglalkozom vele, és szinte már a mániámmá vált a gyűjtésük. Persze szépen csoportosítom is a dolgaimat. Úgy sajnáltam, hogy egyes ismerősök a régi díszeket, gömböket kidobták volna még a díszdobozzal együtt is, így elkértem mindenkitől. Jó gazdára leltek a személyemben. Aztán híre is ment ennek az aktivitásomnak, és sokan érkeztek különböző „kincsekkel”. Nagyon szerettem volna megőrizni az unokáimnak, az utókor számára, hiszen minden egyes darabnak egy kis története van, és a régmúlt, történelem lenyomatai is valamilyen formában. Van, amelyiknek a történetét ismerjük-ismerem, de micsoda titkokat is rejtegethetnek, amiről nem tudunk? Érdekes dolognak tartom ezeknek a boncolgatását. Bár a manapság tért hódító, „modern” díszek nem varázsolnak el túlzottan, főleg a kínai gyártmányok. Már nem az igaziak, mint egykor voltak.”-mondja el Zsuzsa, majd elárulja, hogy komoly kutatómunkába is fogott a világhálón és a tudomására jutott, hogy Budapest mellett, a festői Szentendre belvárosában Karácsony Múzeum üzemel, méghozzá az egész év folyamán, és mint megemlíti, a következő úticél már megvan. Ki nem hagyná a megtekintését! Majd a féltett kincsei bemutatásával folytatja:

„A legrégebb díszeim úgy hatvan-hatvanöt évesek lehetnek és papírmasé technikával készültek, s talán ezek a gyűjteményem legbecsesebbjei, melyekből csupán hat van. Akadnak teljesen épek is köztük, és olyanok is, amelyek kis korrekcióra szorulnának, de talán épp abban rejlik az igazi szépségük, hogy látni rajtuk: nem mai darabok. Aztán következnek a 60, 70, 80 és a 90-es évek karácsonyfadíszei. Például a hitvilág által ihletettek is nagyon kedvesek, amelyek Jézust és Szűz Máriát ábrázolják. Még a gyerekkoromból megmaradtak ezek az ovális, törékeny díszek, így ha rájuk pillantok, valamilyen szinten visszarepítenek a múltba és a régi, meghitt családi karácsonyok hangulatát vetítik elő, amikor még kisgyermek voltam. A rengeteg dísz, alak, forma, különböző technikával készítettek, egyedi gyártásúak, kézzel festettek, csipesszel ellátottak vagy csak „simák”…Szinte behatárolni sem tudnám és felsorolni az összeset. Úgy a magyarországi és a felvidéki barátaimtól, ismerőseimtől is kaptam dolgokat, így a gyűjtemény nőttön nő. És ami egy karácsonyfáról sem hiányozhat: a gomba, az angyalka, a madár, az alma és ostyát szoktak még rakni rá.”-teszi hozzá.

Elmondja, hogy természetesen az igazi, elő fenyő híve és a gyermekkorába is visszaugrunk. Szívesen emlékezik a plafonig érő fenyőfákra és a varázslatos karácsonyokra. Anyukája mindig ragaszkodott a szaloncukorral, díszekkel teli óriási fához, s ő ezt nem bánta, sőt! Mint megemlíti, egyszer kisebb malőr is megesett, fel is gyújtotta a fát, a csillagszórónak, a gyertyának és az „angyalhajnak” köszönhetően. Viccesen mutat egy a szocializmusból ránk maradt karácsonyfadíszt is, ami mikulást ábrázol. Talán magam is rájöttem volna a származási helyére, hiszen tekintélyt parancsoló, zord egy szerzet. Igazi erődemonstráció, a kommunista karácsonyok egyik „ikonja”. Jót kacagunk, mint a kisgyerekek ezen a megállapításon, elfeledve a gondot, a bajt, a nyűgöt. A csillogó díszek segítségével mintha csak gyermekkorunk régen elfeledett ünnepei élednének fel a feledés homályából.

„Mint azt már említettem, imádom az elő fenyőt, annak illatát és az igazi karácsonyi hangulatot csak ilyen formában tudom elképzelni. A legbecsesebb darabokkal díszítjük fel a családdal közösen a mi, otthoni fánkat. Egyébként magam is készítek karácsonyi szalmadíszeket és horgolok is. Nem maradhatnak el a  kézműves termékek és adventi koszorú sem. Természetesen a díszek gyűjtését továbbra is folytatom, és ha valaki rendelkezik olyan darabbal vagy akár szettel, amitől megválna, akkor gondoljon rá, hogy az esetleges felajánlásokat valaki nagyon megköszönné Komáromban.”-teszi hozzá zárásként.

Kegyelemteljes karácsonyt és sikerekben gazdag, boldog új évet kíván minden kedves olvasónak az Ahoj Komárno-Szia Komárom portálok kiadója, szerkesztői, szerzői és bloggerei!