A tanyi „díszelőadás“ utóhangja-Mit fújtál, spori?

Nemrég beszámoltunk arról, hogy Ferenc Gergely játékvezető micsoda remek attrakciókat mutatott be a Tany-Marcelháza B felkerülési derbin(videón is láthattátok)! A tanyi „vérengzés”, bakiparádé, cirkusz Humbertó utóhangja…Sok visszajelzés érkezett, és a focifórumokon azóta az adminisztrátorok a hajukat tépik, olyan nagy a mozgolódás.

Egy kitűnő újságíró cikkét jelentetjük meg, itt és most(persze, mi a szerzőtől is engedélyt kértünk-fura, mi?). Ábel Gábor-sportújságíró summázását olvashatjátok:

Óriási vihart kavart fociberkekben az a világhálóra is felkerült videó, amelyen a marcelházai fakó tanyi vendégszereplésének néhány mozzanatát sűrítették hat percbe.

Hogy az olvasó is képben legyen, mindkét csapat a bajnoki cím elnyeréséért küzd a komáromi területi bajnokság II. osztályában, s a második helyen tanyázó marcelházaiak az őket egy ponttal megelőző listavezető otthonába látogattak a 22. fordulóban.

Játékvezetői melléfogások, tévedések

Igyekszem rögvest leszögezni, hogy a felvétel alapján Ferenc Gergely játékvezető azon a délutánon enyhén kifejezve nem állt feladata magaslatán, s rejtélyes ítéleteivel kifejezetten a vendégeket sújtotta. A nyúlfarknyi összeállítás, majd az egész mérkőzésről szóló teljes felvétel megtekintését követően egyértelműen kirajzolódott bennem, hogy még kezdő sípmester sem követhet el annyi baklövést, s fütyörészhet szurkolópukkasztó módon, hogy a meccs főszereplőjévé váljon. Úgy vélem, hogy a bíró szóban forgó mutatványa nem a koncentráció hiányának tudható be… Ám vegyük sorjában a véleményeket.

Kiakadtak a marcelházaiak

„Egy sorsdöntően fontos összecsapást csak jól felkészült, tapasztalt játékvezetőre bízhatott volna a testület. Ferenc Gergely elképesztően gyatra produkcióval rukkolt elő, eltűrte a vendéglátók durva, alattomos és megfélemlítő játékát. Félidőben felhívtam a mérkőzésellenőr figyelmét a visszásságokra, ő azonban szóra sem méltatott. Végül egy kitalált tizenegyes döntötte el az értékes három pont sorsát. A találkozót követően védenceim közül néhányan azonnali orvosi ellátásra szorultak, Vörös Zsolt térdszalagszakadást, Pálinkás Péter bokarepedést, Stefanko István pedig lábujjsérülést szenvedett” – sopánkodott az 1:0-ás tanyi győzelem után Gálffy Géza, a marcelházaiak klubelnöke.

Elégedett vendéglátók

Merően másként emlékeznek a történtekre a tanyiak. Adamík Tamás vezetőségi tag szerint a közelmúltban teljesen új csapatot építettek, s minden bizonnyal a mezőny legjobb gárdájával dicsekedhetnek. „A marcelházaiak elleni csatározásban egy tucat helyzetet puskáztunk el. Mivel az ellenfél ezúttal gyenge napot fogott ki, a játékvezetőt hibáztatja. Tény, hogy nyugodtan kioszthatott volna még két-három sárga lapot, ám lényeges hibát nem követett el. A mérkőzés végeredményét azonban egyáltalán nem folyásolta be ítéleteivel” – foglalta össze álláspontját a tanyi vezető.

Ferenc: „Nem érzem, hogy hibáztam volna”

A játékvezető szent meggyőződése, hogy egyesek bolhából elefántot kreálnak, és az ő lejárattatásán munkálkodnak, az ominózus felvételt több mint száz méterről készítették, és a megrendelők saját ízlése szerint vágták össze. „Három éve fújom a sípot, számtalan dicséretben részesültem, így ősszel magasabb osztályban folytathatom a bíráskodást. A vendégek mindenféleképpen nyerni szerettek volna, ami nem sikerült nekik, így bűnbakként velem akarják elvitetni a balhét. Hogy lehet valaki olyan alpári, hogy a mérkőzésellenőr értékelését önkényesen átírja? A lelkiismeretem tiszta, hiszen legjobb képességeim szerint láttam el feladatomat” – vélekedett az összecsapást követően Ferenc Gergely játékvezető.

Zárszó helyett befejezésképpen

A Komáromi Területi Futballszövetség illetékes szervei rugalmasan reagáltak a történtekre. A fegyelmi bizottság az eset végleges kivizsgálásáig felfüggesztette Patócs Szilárd, Halász Zsolt és Halász Gábor tanyi labdarúgók játékjogát. A játékvezetői testület döntése értelmében pedig Ferenc Gergely az évad végéig nem vezethet mérkőzést, s ráadásul minden bizonnyal nem sorolják őt be az V. liga bírói közé.

(Ábel Gábor-Új Szó, ha)