A tatai fura fesztivál margójára!

Nagyszerű programsorozatnak ígérkezett. Utcazenészek, a rockélet krémje, kellemes környezet, tópart, borok, sajtok, kiállítások, vattacukor, jégkása. Edda, Tankcsapda, Auróra, Malacka és a tahók.

Ebből csak az Edda stimmelt és a tahók. Na, meg a jégkása. Pedig milyen szépen is indult…

Kétszer két háromnapos bérlet a zsebben(a bummosoknak és a körképes fazonnak köszönhetően), mert nyerni jó, egyszerre négy jegyet is, mázlista egy gyerek vagyok. A pénteki, felvezető napon nagyszerű Edda koncert, Hűtlen, zászló, Felvidék felirat. Drága véreim után kivis és narancsos jégkása. Őrület!

Szombaton a tavon(Holt-Vág) időztünk, de vasárnap félkómásan, de felbuzdulva, irány újra Tata, a Vizek városa. Halász Juditot már lekéstük, de kiköt az Auróra, játszik a Malacka és a húrok közé csap a Tankcsapda is. Az a harminc kilométer lakhelytől a tett helyszínéig, pénteken dzsípíesszel lemérve, nem vészes. Gyors matematikai fejszámolás, összvissz hatvan. 8-at eszik százon, megyünk!

Na, és mi is történt? A tömeg hitegetése az esőben, és még ének sem volt. Szarrá ázott a kedvenceire váró publikum, álldogáló zenészek. Sto éta? Kilenc magasságában még szedték a jegyeket, de nem zenélt senki. Biztonsági emberek kémlelték az eget, eldugva gépezett egy suhanc, vagy onanizált, ki tudja?! A többi ember folyamatosan szarrá ázik. Erre jön a bejelentés: Nem lesz zene máma, emberek! Szép is, jó is, se zene, se semmi. Azért magyar arany van, a kistévén bejön az olimpiai szignál. Hazamannek a legények és a jányok.

A mai nap folyamán jön a fészbukos közlemény a szervezőktől:

„A belépőket nem áll módunkban visszatéríteni, ugyanis itt nem egy egyszerű esőzésről volt szó, hanem heves villámokkal járó viharról, így bármennyire is szerettük volna, ahogyan azt már leírtuk korábban, nem tarthattuk meg a koncerteket!

Szeretnénk, ha jövőre velünk fesztiváloznának azok is, akikkel most ezt nem tehettük meg, ezért akik napi karszalagot váltottak 2012.07.29-re, azaz vasárnapra, és a karszalagjuk, vagy az igazolás a jegyvásárlásról megvan, úgy ők a jövőre is megrendezésre kerülő fesztiválra 50%, a bérletesek pedig 25% kedvezménnyel válthatnak napi jegyet az általuk választott napra!“

Na most, mekkora kitolás, nem? Bérlet 5700 forint, napi jegy 1900. Magyarán, aki vasárnap érkezett Tankcsapdázni, Malackázni és Aurórázni-nem hallott-látott semmit, csak ázott és a pénzét sem kapja vissza, hanem őrizze meg a kezére ragasztott karszalagot egy évig, és ha ez sikerül, akkor jövőre 50 százalék kedvezményt kap az akkori napi jegyből. Tehát, csak 950 forintot fizet, a mostani penyója meg a Holdon, max. egy tüdőgyuszit kaphatott. Így megy ez Abszurdisztánban.

Mondjuk, mi szerencsések voltunk, mivel nyereményjegyekkel operáltunk, de kissé felháborít a szervezők hozzáállása. A mai világban bármit lehet, és palira vehetnek több ezer, fesztiválozni vágyó embert? Mintha egy utcalánynak fizetnél a szolgáltatásért, s ő fejfájásra panaszkodna, és kiadná az ukázt: jelentkezz egy év múlva, és a fele pénzért, amit már kicsengettél a szaxiért, majd leápol? Abszurd.

A Lake Up!-on ugye a nagy záporban is piszkosul nyomták!

S végül így búcsúznak a spílerek:

„Reméljük, hogy azon a két és fél napon, akik ott voltak, jól érezték magukat!
MINDENKINEK KÖSZÖNJÜK, AKI MEGTISZTELT BENNÜNKET JELENLÉTÉVEL,
TALÁLKOZUNK JÖVŐRE!“

Inkább csináljuk a Fesztivált!

(A szerkesztőség véleménye nem feltétlenül egyezik a szerzőjével!)

(kép és szöveg: ha)