Mix 2019. 03. 22.

Balogh Péter, a sokoldalú milliomos

„A vallásfilozófiától kezdve, a komolyzenén át Szepesi Nikiig minden érdekel” – ezzel ki is derül, honnan is ilyen okos ez a fiú. Balogh Petit a sakkozó eredményei után a Legyen Ön is milliomos nyerteseként ismerhettünk meg.

Oly’ kevesen vannak a mai világban, akik tudatos tudástár-bővítésen esnek át, nem csoda hát, ha megtérült számára a belefektetett energia. „Egyértelműen a Honfoglaló miatt ered ez a tudásszomj, mai napig sok időt töltök el ezzel a játékkal. Ha valamit nem tudok, utánanézek nem csak a válasznak, de bővebben is elolvasok egy-egy életrajzot. Hiszen azt az iskolában nem tanítják meg például, hogy Bujtor, Frei és Latinovics féltestvérek.” Így már világos, miért is részesítette Peti előnyben a tudásalapú játékokat, a szerencse tényezőjével szemben. „Nagy élmény volt 2014-ben, 18 évesként a Maradj Talpon című műsorban szerepelni és kamera előtt kipróbálni magam. Ám ez inkább kreativitást igénylő keresztrejtvényfejtő dolog, mely távol esik tőlem.”

Ezzel szemben a kvízműsorra egy kedves ismerőse hívta fel a figyelmét, aki a TV2-nél dolgozik. „Még Vágó Pista idejéből nagy rajongója voltam a műsornak, mivel nincs gondolkodási idő, tehát vagy tudod, vagy nem. Abban, hogy a válaszokat hogy oldod meg, teljesen szabad kezet kapsz. Van sminkmester, van tapsmester, de onnantól kezdve, hogy beülsz a székbe, megszűnnek a technikai tényezők. Csak Te és a Gundel vagytok – ez a műsor egyik sajátossága. Nincs olyan, hogy újravesszük, minden real time-ban megy.”

A két körös casting jóval nehezebb volt, mint maga a műsor. Ilyenkor ugyanis már eladható showt kell készíteni. Amellett, hogy nem feltétlenül a tudást, sokkal inkább az érdekes embereket részesítik előnyben, a nézőnek is értenie kell a műsort. „Pszichikailag is durva a casting. Egyrészt 50 nehéz műveltségi kérdésre 9 perc alatt válaszolni, másfelől kamerák előtt spontán elmesélni életed legviccesebb történetét, hogy azt a kamera is elbírja, nem könnyű. A stressztűrő képesség tesztelése mellett pedig az első szerelmed nevét és a háziállatod nemét is megkérdezik.” Sőt, az is elvárás, hogy, ha felemás zokniban jársz, vagy félsz a csukott ajtóktól, beszélni tudj róla, ha Gundel rákérdez. „A kreatív igazgató mondta: lehessen Téged szeretni, vagy utálni, de semleges ne légy, mert azokat még a Jóisten is kiköpi” – említi nevetve Peti.

(Fotó: TV2)

Szerencsére a fiatal fiúnak olyan kérdései voltak, amelyek mindegyikét be tudta lőni. „Tíz adáson át próbálkozhatnak a játékosok bekerülni a székbe. Nekem a 4.-en sikerült, korábban mindig volt, aki úgymond legyorsult – mondja nevetve. Az egész játéknak talán ez a legnehezebb, legstresszesebb része. Ország-világ látja, hogy ott ülsz már X adás óta, és nem bírsz bekerülni.” Végül a sakk témaköre segített neki az ötmilliós nyeremény megszerzésében is.

(Fotó: TV2)

Hogy mi a nyeremény sorsa? „Körülbelül hat MLM cég írt, hogy indítsak be kedvezményesen céget – ezektől a piramisjátékoktól a hideg is kiráz – és kölcsönkérésre is akadt példa. A nyereményemnek viszont meg van a helye. Egy madagaszkári kirándulás sakkversennyel egybekötve ettől függetlenül is bakancslistás volt – bár nem szeretem ezt a szót, mert a film alapján a betegségre asszociál – így viszont könnyebben megvalósítható a dolog.”

Összesen hat forgatási nap kellett a négy adás felvételéhez. Voltak Petivel egykorúak, sok emberrel került baráti viszonyba, akikkel tartja a kapcsolatot mai napig, és volt olyan lány is, akivel a kémia is meg volt. „Volt alkalmam Gundellel is váltani pár szót, a játékon kívüli dolgokról beszélgettünk, sőt, még az aktuálpolitikát is érintettük. Külön örülök, hogy megemlített a személyes oldalán is, és velem példálózik, miszerint nem szabad lebecsülni a mai fiatalokat. Ez rendkívül jól esik, nagy hatással volt rám az egész személye.”

Petinek legnagyobb példaképe egyébként Ákos, akivel már volt alkalma személyesen is találkozni. „Minden tekintetben felnézek rá. Aki életem minden szakaszában segített az ő volt, van és lesz is. Ákosnak van egy étterme, az Andante Borpatika, ahol nincs túl sok asztal, és vannak meghatározott estek, amikor mindenkihez odaül és lehet vele váltani pár szót.”

Peti egyébként Hosszú Katinkát és a Charlie angyalait is kiemelte, mint olyan nőket, akik dominánsak és idolként állnak előtte, de Szepesi Nikire is példaképként és tisztelettel tekint. „A keményebb nők vannak rám hatással, valószínűleg a sport velejárója ez a nézetem. Sosem tudtam lányok ellen sakkozni például, rettentő statisztikám van a női játékosokkal szemben. – meséli nevetve. Fiúktól szinte sose kaptam ki, lányok ellen meg kábé soha nem nyertem. Nem is hinné az ember, hogyan használják a női praktikákat még sakk közben is a nők.”

A Selye János Egyetem biológia-történelem tanári szak harmadikos hallgatójaként telnek a fiatal fiú hétköznapjai. „Annak ellenére, hogy egyedüli fiúként el vagyok nyomva a csoportban, nagyon tetszik. Mindig is vonzott a tanári hivatás. A sakk miatt maradtam Komáromban, így tudok edzéseket tartani, versenyekre járni.” A sakkban két országos bajnoki címet is bezsebelő Peti számára a sakk egy életforma. Minden péntek délután elutazik, és vasárnap éjjel jön haza. Mindemellett hihetetlen, de még könyvet írni is van ideje… „Egy önéletrajzi ihletésű utaztató regényen dolgozom tele allegorikus és burkolt, olykor szabad szájú társadalomkritikával. Sem a szexualitás, sem a politika, sem a vallás nem lesz tabu. Olyan polgárpukkasztó részek, melyekről lehet, nem kellene beszélni, mégis papírra lesznek vetve. 12 személyiségtípust szeretnék bemutatni, melyek között személyes ismerősről mintázott, harcias, a pasikkal bánni tudó nőtípus és vad rockerlány szemén keresztül a társadalmat kémlelő alak is lesz. Akárcsak az Ember tragédiájában, a lét értelmét kutatom.”

Sajnos két éve Peti elvesztette édesapját, ezt a fájdalmat segít neki feldolgozni az írás. „Mi minden tekintetben egy ideális családmodell voltunk. A veszteség hatására kezdtem novellákat és esszéket írni, melyeket néhány ismerősnek meg is mutattam. Nekik tetszett, így hát folytattam a dolgot. Ősszel remélem ki is tud jönni az első könyvem.”

(Milány Kincső; megjelent: az AhojSzia havilap márciusi számában)