kedd, december 12. - Gabriella (hu) - Otília (sk) 1 EUR = 314 HUF 0 °C
Blog

Beköszöntött az új év, 2012!

“mert ilyenkor érzi az ember legkeservesebben a szükséget, legboldogabban a bőséget…” (Charles Dickens)

Magamban már tudatosult, hogy angyalok léteznek! Mi magunk vagyunk azok, az év minden napján, énünk rejtett zugaiban. Ritkán vesszük észre szárnyainkat, a segíteni akarást, az ölelés melegét, a szemünk sarkában megbúvó mosolygós csillogást, és gyakran negatív énünk győzedelmeskedik a jó felett. Nem engedi a gát, hogy átszakadjon, és teret engedjünk a szeretet áradatának!

Karácsony szent ünnepén, talán több emberben megmozdult valami. Jézus születésének napján önkéntelenül magukba szálltak a szürke hétköznapokon csak robotként funkcionáló teremtmények. Egy időintervallumra megállt a körforgás, mókuskerékből kiszabadulva, emberibb arcunkat kölcsönöztük, és ünneplőbe öltöztettük szívünket-lelkünket egyaránt. E szent ünnep varázsa, ha szeretettel párosul, az év legcsodálatosabb napjai közé tartozik. Nincs is annál felemelőbb érzés, amikor Szenteste, a hosszas készülődés után, a család minden tagja egy asztalnál, közösen elbeszélget. Az ajándékok eltörpülnek a mély, tartalmas dialógusok tömkelegében. Erőn felüli ajándékok helyett a karácsonyban az igazi érték a meghittség, és az, hogy megállunk a rohanásból. Csak a szeretteinkkel foglalkozunk, amíg lehet, mert az élet, sors kiszámíthatatlan játékmester!

Sok embertársunknak már nem adatott meg a családi “fészek” melege, szeretteik simogatása csak emlék, kósza illúzió csupán, és magányosan, elhagyattatva élték át, a mások számára még oly csodálatos napokat. Ilyenkor lelket marcangoló fájdalmak generálódnak, vérző sebek szakadnak fel, amelyeket orvosolni már nehéz-szinte lehetetlen, de embertársaik kisebb gesztusai is sokat segíthettek a túlélésben. Egy-egy beszélgetés, látogatás, gyógyír sebeikre, az emberi kapcsolatok ápolása létfontosságú, elgépiesedett világunkban, ahol csak az önös érdek dominál.

Pár nappal később jött az óévbúcsúztató Szilveszter, amikor szinte kötelező volt vidámnak lenni, hisz ez a nap arra hivatott…Tüzijátékok, petárdák, röppentyűk durrogása változtatta dübörgővé a békés, álmos tájat, s konfetti-esőben, mámorosan csúsztunk át az új év hajnalába. Utána törvényszerüen következett a realitásba való visszatérés, a kijózanító másnap…

Csak remélni tudjuk, hogy nem halványul el az önzetlen szeretet az emberek szívében! Ha csak egy kis szikra is megmarad az ünnepek által csiholt “tűzből”, már jobbá, szebbé tehetjük környezetünket, és egyénre szabva, ki-ki a maga módján, szerény eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy egymást kölcsönösen megbecsülve, egy jobb világ hajnala köszöntött be az új esztendővel!

Sikerekben gazdag, boldog 2012-es esztendőt kíván minden kedves olvasónak a Szia Komárom csapata!

(ha)

 

FEL