Elkezdődött az iskolaév: megszűnés szélén a magyar kisiskolák?
A hazai magyar iskolák elsős tanulóinak száma 100-al több, mint tavaly – a demográfiai növekedésnek köszönhetően. Országszerte 260 alapiskolában összesen 3652 gyermek fog magyarul tanulni.
Hogy városunkban és környékén hány gyermeket írattak első osztályba, még nem tudni egészen pontosan. Ugyanis többen beköltöztek a környező településekről Komáromba, illetve hazatelepedtek külföldről – ezért sok olyan gyermek van, akiknél csak a következő napokban tisztázódik, melyik intézményben tanulnak majd. Az ezzel kapcsolatos pontos statisztikai adatok csak szeptember 15-én lesznek biztosak – addig Komárom Oktatási és Kulturális Főosztályának vezetője, Weszelowszky Gábor nem tud adatokkal szolgálni.
Az új iskolaév számtalan változást hozott az iskolák életébe. A közoktatási törvényt júniusban módosították. A SzMPSz (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége) elnöke, Jókai Tibor szerint nagy a káosz, az iskolák és a pedagógusok bizonytalanok. A magyar iskolákra pedig nehéz időszak vár – nem egy településen a túlélés a tét. Vajon miért? Melyek a legfontosabb változások?
Pontokba szedtük, mire számíthatnak a szülők – és a felvidéki magyarok.
- OSZTÁLYLÉTSZÁM
A törvény meghatározza, mekkora lehet egy osztály maximális, és minimális létszáma. Minket, magyarokat elsősorban a minimum érint – e szerint egy első osztályba legkevesebb 11 gyermek járhat. Másodiktól ez a szám 13-ra változik.
Na most a szlovákiai magyar iskolák 1/3-a (260 iskolából 105 alacsony létszámú intézmény!) olyan kisiskola, amelybe nem tudnak összeszedni 11 elsőst, sok helyen 4-7 gyermekkel indítanak. Ennek oka különféle. Van, hogy egyszerűen nincs annyi hat-hét éves gyermek a községben, van, hogy a szülő inkább a városi iskolát választja. És mint tudjuk, létezik egy harmadik ok is: rengeteg magyar gyermeket szlovák iskolába íratnak.
Kérdés, mi lesz most ezekkel a magyar kisiskolákkal? A válasz „egyszerű”: lehúzzák a rolót, és bezárnak…
Felejtsük most el egy pillanatra az erkölcsi kérdéséseket, hogy ennek milyen következményei lehetnek a felvidéki magyarságra, vagy a falu életére nézve. Nézzük csak a puszta tényeket – az új törvényt.
Mert most jön egy újabb csavar. A kisiskola fennmaradhat – ha a fenntartója (település önkormányzata) finanszírozni fogja. Azaz a felelősség teljes mértékben az önkormányzat vállára hárul. A kisebbségi iskolák intézményét ezentúl semmi sem védi: jobb híján imádkozhatnak, hátha lesz annyi jóindulat és ügyesség falujuk vezetőségében, hogy ne szüntessék meg a magyar iskolát.
Minderre egy évük van – ennyi haladékot kaptak a kisiskolák. Az osztálylétszámok minimumát ugyanis a jövő szeptembertől lesz kötelező betartani.
2. KI LESZ AZ IGAZGATÓ?
Eddig viszonylag demokratikusan választottak iskolaigazgatókat. Az iskolák mellett működő iskolatanács – amelynek tagjai szülők, a fenntartó által delegált személyek, pedagógusok, és másféle munkakörben dolgozó iskolai alkalmazott (pl. bérelszámoló) – választották meg az intézmény vezetőjét.
Nos, ez most másképp is lehet. Ha a polgármesternek nem tetszik az a személy, akit az iskolatanács választ, egyszerűen megvétózhatja a döntést – és azt ültethet oda, akit ő akar.
Igaz, hogy ehhez több lépcsőn keresztül vezet az út, de végül is kisebb-nagyobb akadályokat leszámítva elég egyszerűen elérheti célját.
3. A MAGYAR ÉS A SZABADON VÁLASZTHATÓ ÓRÁK SZÁMA
A szlovák elsősök heti 9 órában tanulják az anyanyelvüket – a magyar gyerekeknek ugyanerre heti 5 órájuk van. Ez eddig is így volt.
Csak egyetlen „aprócska” dolog lett más. Eddig léteztek az ún. „szabadon választható órák”, amelyeket az iskola saját profiljának erősítésére használhatott fel. Azaz eddig ha akart, a nyelvekre, vagy a zenére, esetleg a reál tantárgyakra specializálódott.
Nos, ezt a „szabadon választható óraszámot” csökkentették – első osztályban – 4-ről 3-ra. De hisz ez nem is olyan nagy változás! Vagy mégis?
„Ez azt jelenti, hogy ha azt szeretnénk, hogy elsőseink megtanuljanak rendesen írni-olvasni, kénytelenek vagyunk a szabadon választható óraszámok túlnyomó részét az anyanyelv oktatására fordítani – mondja Hübsch Miklós, a Jókai Mór Alapiskola igazgatóhelyettese. – Így nem marad elég óra az iskola profiljának az erősítésére. Így a magyar iskolák lehetőségei beszűkülnek.”
4. RÉGI-ÚJ TANÓRÁK
Első és az ötödik évfolyamba kerültek bevezetésre. Az első évfolyamba újból megjelent a környezetismeret; ötödikben pedig ismét heti két órában tanulják a földrajzot és a biológiát egy helyett, valamint ismét bevezetik a munkára nevelés (technika) órát.
Ez utóbbival az a baj, hogy az iskolák épp az elmúlt években számolták fel műhelyeiket – és újak létesítésére nincs anyagi forrás.
-hda-
(Kezdőkép: SITA)
