Város 2012. 06. 27.

Potápi: Örülnénk, ha szlovák parlamenti bizottság Magyarországon ülésezne

A felvidéki magyarság létszámcsökkenése, annak okai, következményei és visszafogása, valamint a szlovák-magyar viszony és a magyar-magyar kapcsolatok adták a nemzeti összetartozás bizottsága ötödik kihelyezett, révkomáromi ülésének súlyponti témáit szerdán.

Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke a találkozót követő sajtóértekezleten azt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ne csak a magyar parlamentben beszéljenek a határon túl élő magyarokról, hanem személyes kapcsolatba is kerüljenek ezekkel a közösségekkel. Kiemelte: amikor a szlovákiai magyaroknak segítenek, akkor Szlovákiának is segítenek, hiszen az ott élő magyarok Szlovákia állampolgárai, és a magyar-magyar kapcsolatok szorosabbá fűzésével a jószomszédi kapcsolatokat is javítják.

Pavol Paska szlovák parlamenti elnöknek a kihelyezett ülés elleni tiltakozására reagálva kijelentette: az ülésről informálták a szlovák külügyi tárcát. Hozzáfűzte: örömmel fogadnák, ha a szlovák parlament bármelyik bizottsága Magyarországon tartaná kihelyezett ülését. Paska kedden azt mondta: példa nélküli, hogy egy ország nemzeti parlamentje egy hivatalos bizottság kihelyezett ülését egy másik állam területére szervezze.
Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a találkozót értékelve elmondta: annak célja a problémák bemutatása és megtárgyalása volt. Hozzáfűzte: örömteli, hogy a találkozóra minden meghívott eljött.
A résztvevők által sikeresnek értékelt találkozót a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt szerdán az MTI-nek eljutatott állásfoglalásában „diplomáciai félrelépésnek”, illetve olyan „újabb megosztó lépésnek” nevezte, amely nem szolgálja a szlovákiai magyarok érdekeit.
Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete Révkomáromban szerdán megállapította: a szlovák közvélemény egy részének az a meggyőződése, hogy tartani kell a kisebbségek kollektív jogaitól. Reménye szerint a jövőben sikerül változtatni ezen a nézeten.
Berényi József MKP-elnök a kihelyezett ülésen a szlovákiai magyarság lélekszámcsökkenéséről beszélt. Hangsúlyozta: a legutóbbi népszámlálás bebizonyította: „Megszűnésre ítéltetett a szlovákiai magyarság.” Hozzátette: ezt támasztja alá az is, hogy Szlovákiában nemzetállam-építés folyik, amely nincs híján a megfélemlítés politikájának. Hozzáfűzte: a szlovák társadalom egy része az autonómia fogalmát nem annak valós jelentésével azonosítja, hanem „véres hadüzenetként” értelmezi.
Fabó Mária, a szlovákiai magyar pedagógusok szövetségének alelnöke az asszimilációs folyamat kapcsán rámutatott: évente 1000-1400 gyerekkel csökken a magyar oktatási intézményekbe járó gyermekek száma Szlovákiában. Megjegyezte: a magyar tanulók mintegy 17 százaléka jár szlovák oktatási nyelvű iskolába.
Gyurgyík László szociológus a szlovákiai magyarság létszámcsökkenése kapcsán megállapította: bár a jelenség a természetes öregedés, a migráció és az asszimiláció negatív trendjeinek közös együtthatása, a népességfogyás legnagyobb részéért az asszimiláció okolható. A jelenség lehetséges orvoslására utalva rámutatott: 1989 után – amikor a szlovákiai magyarság pozitív jövőképpel rendelkezett – emelkedett a születésszám.

A parlamenti bizottság tagjai programjuk hátralévő részében több felvidéki települést is meglátogatnak. Ezek sorában Tardoskedden a helyi falumúzeumot, Deákiban a Halotti beszéd című festményt tekintik meg, majd Alsószeliben felvidéki magyar civil szervezetekkel folytatnak megbeszélést.

(forrás: MTI)