Sport 2018. 07. 23.

Sportszeretők és fanatikusok: a komáromi szurkolók mindennapjai

Uborkaszezon van. Legalábbis a komáromi kosárlabda, labdarúgás és röplabda világában biztosan. A szurkolók és fanatikusok számára ez a pár hónap azonban a várakozás időszaka, hiszen legtöbben már a szezon végét jelző sípszó óta izgatottan várják az új idényt.

Ezúttal néhány komáromi szurkolót kerestünk fel, hogy meséljenek mindennapjaikról, a meccsekre való készülésről és szenvedélyükről.

Az ördögök, akik pokoli hangulatot teremtenek – Danube Devils, az MBK Rieker COM-Therm Komárno kosárlabdaklub szurkolói

Rettegve érkeznek a városi sportcsarnokba a komáromi kosárlabdaklub soron következő ellenfelei, ami nagyban a szurkolóknak és az uralkodó hangulatnak köszönhető. A Szlovákia-szerte híres komáromi szurkolók pokoli atmoszférát képesek teremteni az egyes mérkőzéseken, ezzel hajtva a győzelembe a játékosokat.  A Danube Devils szurkolói csoport 2011-ben kezdte meg működését, az elmúlt 7 évben pedig ők a legfőbb “felelősei” a nagyszerű hangulatnak.

A szurkolói csoport megalakulásának történetét Kovács Zsolt, a Danube Devils egyik alapító tagja mesélte el nekünk: “Egy baráti körből született meg a Danube Devils. Én 2006-ban voltam először Komáromban kosármeccsen, amikor jóformán a bentmaradásért harcolt a csapat. Ezt követően pár évig kicsit hanyagoltam a dolgot, majd 2011-ben újult erővel és sokkal intenzívebben kezdtem el figyelni a komáromi kosárlabdát. Láttuk a srácokkal, hogy jól teljesít a csapat és úgy gondoltuk, megérdemlik a nagyobb szurkolást. Szereztünk egy dobot, majd folyamatosan molinókat, zászlókat csináltattunk és megalapítottuk a Danube Devils-t, akkor még csak nagyjából 5 taggal. Az évek során egyre többen lettünk, jelenleg 10-15 stabil tagunk van, amihez meccsek alkalmával hozzájön az a pár száz ember, akik végig velünk szurkolnak.”

De, hogy mi lehet az oka annak, hogy pont városunkban alakult ki Szlovákia egyik legkomolyabb szurkolói bázisa? A csoport tagjai szerint az összetartásban kell keresni a választ a kérdésre. “Kis város vagyunk, a lakosokban az összetartás mindig is jelen volt, talán ennek köszönhető, hogy szinte az egész sportcsarnok képes egy emberként szurkolni. Idegenben is például azért tudunk hazai környezetet teremteni, mert oda aztán tényleg csak azok jönnek el, akik szurkolni is akarnak. Persze ez is hangulatfüggő, előfordul, hogy ha nem megy a csapatnak, sokan már nem is buzdítják a srácokat, de a mi feladatunk, hogy ekkor is megpróbáljuk feltüzelni a játékosokat és a nézőket – mondta el Dégi Andor, a Danube Devils dobosa.

Kovács Zsolt elmondása alapján a szombati meccsre már szerdán elkezdődik a felkészülés. “Már a mérkőzés előtti napokban is hívjuk egymást, ki mit hallott, figyeljük a másik csapatot, formát, sérüléseket. A meccsnap délutánján megtartjuk nagygyűlésünket a törzshelyünkön, ahol átbeszéljük a részleteket, ha esetleg készülünk valami produkcióval, vagy extra koreográfiával. Ami a rigmusokat illeti, volt már, hogy improvizáltunk, de van, hogy előre kitaláljuk. Ebben nagy segítség Krűger Dávid kollégánk, aki a marcelházi fociklub meccseire is jár, szóval van gyakorlata a szurkolásban. Az “1-2-3, Hajrá Komárom!” rigmus viszont egykori játékosunktól, Ondrej Šoškától származik. Nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk vele, ami azóta is megmaradt. Jelenleg a zsolnai kosárklub menedzsere, de akárhányszor Komáromban jár a csapatuk, mindig meglátogat minket törzshelyünkön a meccsek után.”

Az önerőből létrehozott és az azóta is az alapító tagok és a többi nagylelkű drukker hozzájárulásával fenntartott szurkolói csoport a jövőben még magasabb szintre szeretné emelni a szurkolást városunkban: “Sok minden hozzátartozik a szurkolói élethez, amivel színesíteni lehetne a buzdítást. Van jó pár ötletünk is, de nem minden rajtunk múlik. Többek között egy himnusz is hiányzik még, amit akár a meccsek előtt is le lehetne játszani, viszont nem kevés idő és energia zeneszerzőt vagy dalszövegírót találni. De remélhetőleg ez is összejön majd idővel. A vezetőségből Csonka Lajosnak tartozunk a legnagyobb köszönettel. Ő az, aki mindig meghallgat minket, nyitott az új dolgokra és támogat minket, ha tud” – mondta a terveikről Dégi Andor.

Annak ellenére, hogy a klub már bejelentette a jövő évi keret első játékosait, a szurkolóknak évről évre meg kell barátkozniuk a klub gazdasági helyzetéről szóló nyugtalanító hírekkel. A rajongók azonban optimisták és bizakodva várják a következő szezont:

Jelenleg mi is pihenünk, felkészülünk a következő szezonra, figyeljük a híreket. Igazság szerint már megszoktuk, hogy évről évre megjelennek aggasztó pletykák a klub alacsony költségvetése miatt, de végül mindig megoldotta a vezetőség a dolgokat, mi pedig bízunk benne, hogy ezután is sikerül majd” – mondta búcsúzóul a Danube Devils két szurkolója.

 

 

Vissza az Extraligába! – Ibolya Tímea, a VK Spartak UJS Komárno röplabdaklub szurkolója

 

Ibolya Tímea a városi sportcsarnok állandó vendége a VK Spartak UJS Komárno röplabdacsapat hazai meccseinek alkalmával. Valószínűleg nem véletlenül, hiszen a közvetlen környezetében mindenki rajong ezért a sportágért: “A röplabda szabályrendszerében és technikai sajátosságaiban egy teljesen elkülönülő sportág, melyet éppen ezért kedvelünk a szüleimmel, párommal, vagy akár a baráti társasággal is. A hazai mérkőzések közül 1-2 kivétellel minden összecsapást élőben megnézünk.”

A többségében komáromiakból álló csapat idén a legfelsőbb osztályba való kerülésért küzdhetett a szezon végén. A nagyszerű teljesítménnyel előrukkoló együttes pedig meg tudta koronázni egész éves munkáját: egy év kihagyás után sikerült kivívniuk az extraligás szereplést.

“Ez egy hatalmas siker, amit a nézők is kiemelten értékeltek. Ezt pedig mi sem mutat jobban, mint az, hogy az utolsó meccseken a kilátogatók létszáma egyenesen megduplázódott.”

A szurkolás és a kellő hangulat megteremtésének elengedhetetlen kelléke a dob, a síp és a rigmus is. Szerencsére ezek a dolgok sem maradnak a komáromi röplabdaklub meccseiről: “A bejáratnál különböző eszközöket lehet kölcsönözni a mérkőzés idejére, melyeket a gyerekek hihetetlenül élveznek. Sípokkal, dobokkal éltetjük a csapatot, az élszurkolók pedig különböző rigmusokkal adnak őrületes alaphangulatot. Az egyes mérkőzéseken a legkisebbektől az idősebbekig látni drukkereket a lelátón, ami nagyszerű érzés” – mondta Tímea.

Fotó: VK Spartak UJS Komárno

A szurkolói élethez erősen hozzátartozik az utazás és a vendégmérkőzéseken való buzdítás is. Tímea pedig igyekszik ebből sem kimaradni: “Volt már rá példa, hogy Kassára is elkísértük a csapatot. Maga az utazás atmoszférája és a tudat, hogy a csapat csak néhányunkra számíthat, akik a lelátóról biztatjuk őket, egy teljesen más hangulatot ad. A klub ezekre az eseményekre buszt indít, amire Facebookon keresztül lehet jelentkezni.”

A röplabdaklub a közelmúltban tartotta évadzáró piknikjét, ahol szurkolók és játékosok együtt kapcsolódhattak ki és örülhettek a szezonbeli eredményeknek. A rajongók azonban még a szezon kezdete előtt is találkozhatnak majd a röpisekkel: “A nyári időszakban egy nyílt strandröplabda torna is megrendezésre kerül a Lake Up fesztivál keretein belül, ahol a klub játékosai is tartanak majd egy bemutatót. Természetesen én sem fogom kihagyni.”

 

Futballmérkőzés után focimeccs – Svarba Ferenc, a labdarúgás szerelmese

Svarba Ferenc egyszerűen imádja a labdarúgást. Szinte egyik meccsről jár a másikra, akár országhatárokon keresztül is. “A foci a gyengém, ezzel a családomnak is együtt kell élnie. A Fradi hazai meccseinek 80%-án ott vagyok a barátaimmal, sőt, bérletesek is vagyunk. Miután pedig a Hetényi Fociklub vezetője is vagyok, így legtöbbször ezeken a meccseken is ott kell lennem, valamint az idegenbeli meccsekre is kiutazom” – mesélt rajongásáról Svarba Ferenc.

A focitornák szervezésében is segédkező Ferenc anno több évig vezetett egy futsal csapatot, valamint részt vesz focigálákon és jótékonysági focitornákon is. Szíve szerint azonban még több focival kapcsolatos eseményen ott lenne: “Össze kell hangolnom a sok programot, így gyakran csak a Fradi hazai találkozóira sikerül eljutnom. Persze, ha összejönne egy kuparészvétel, az más lenne, gond nélkül követném őket.” 

A komáromi KFC az előző szezont a másodosztályban töltötte, ahol a döcögős kezdet után végül sikerült a 6. helyen végezni. Habár Ferenc a komáromi meccsekre ritkán jár, a klubról neki is van véleménye: “A KFC meccseire ritkán járok. Sajnos egy időben kezdődnek a hetényi meccsekkel és hát ugye a szín sem passzol (nevet). A hangulat viszont most már jó, összhangban van a csapat, a szurkolók és a vezetőség is. Ez a látogatottságon is észrevehető. Egy éve még nyugdíjasokból, férfiakból és elvétve a fiaikból állt a lelátó, most viszont már komplett családok is kijönnek buzdítani a csapatot. Nem is értettem, miért olyan kevés szurkoló jár ki a KFC 3.ligás meccseire, de azóta szerencsére felébredt a nép. A szurkolótábor is kikupálódott; pirotechnikával, dobbal, molinókkal buzdítják a csapatot. A stadion is szépül, aminek köszönhetően hamarabb kimegy az ember a felnőtt és ifi meccsekre is.”

Természetesen Svarba Ferenc életéből sem hiányozhat meccsek miatti utazás. Egy-egy mérkőzés miatt európai nagyvárosokba is szívesen utazik: “Ha úgy van, nem vetünk meg más rangadókat sem, például a Bajnokok Ligájából. Voltunk Torinóban, Milánóban, Londonban és Barcelonaban is, a nyári szünet alatt pedig már hat éve járunk Münchenbe az Audi Cup-ra. Külföldiek közül a Bayern Münchennek szurkolok, ám ettől függetlenül nekem az első a Fradi, az az életem! Az életem nagy részét betölti ez a csodaszép, olykor igazságtalan sport, de a szívem zöld-fehér!” 

 

(György Ádám, Milány Kincső;

megjelent: az AhojSzia havilap júliusi számában)