Város 2015. 03. 19.

Városfejlesztési lehetőségek építészeti szemmel

A Quo vadis Komárom? elnevezésű építészeti és városfejlesztési, városrendezési szakmai fórumra 2015. március 10-én került sor a Tiszti pavilon vállalkozói klubjában nagy szakmai és lakossági érdeklődés mellett. A bemutatót és vitafórumot Stubendek László, Komárom polgármestere nyitotta meg. Felvázolta a város jelenlegi helyzetét, egyes történelmi épületei rossz állagát és kifejezte szükségességét egy főépítészi státusz létesítésének a város északi részén is, aki irányt adna és koordinálná a jövőbeni városarculat-rendezést.

Elsőként Csémy Olivér építész szólt városunk dicső történelmi múltjáról és kevésbé dicső közelmúltjáról és felvázolt néhány lehetséges fejlesztési irányvonalat a jövőre nézve. Ahhoz, hogy a turistát városunkba tudjuk vonzani, ahhoz az a komáromiaknak kell elsősorban jól érezniük magukat városunkban – mondta Csémy Olivér. Negatív példaként említette meg a városközpontban megvalósult utcafelújításokat, amelyek kapcsán rengeteg pénz el lett költve, az emberek ennek ellenére nem érzik a sajátjuknak, mert nem érzik jól magukat a sétálóutcákat járva. Véleménye szerint a nem túl jó építészeti és városrendezési megoldások egyenesen taszítják az embereket, ami az egyik oka annak, hogy a városközpont kihalófélben van. Zavarólag hat a lakótelepek kakofonikus színvilága is a bérházak hőszigetelése és átfestése nyomán. A többszintes társasházak környezete rendezetlen, hiányzik a megfelelő parkosítás és a közösségi helyek. Az építész szerint sok munka vár az új városvezetésre, ha a kor kihívásainak e téren is eleget szeretne tenni.
Az előző városvezetés döntése az egyetemi épületek elhelyezésével kapcsolatban szintén nem volt véleménye szerint szerencsés, mivel azok a különböző pontjai vannak szétszórva és a kinézetük sem a célnak megfelelő, így az egyetem látványvilága is rontja a város építészeti összképét.
A találkozó célja nem konkrétumok meghatározása volt, hanem egyfajta vízió, lehetséges fejlesztési irányvonal bemutatása. Fontos, hogy a városvezetés hajlik a városi főépítész és főkertész posztjának kiírására és betöltésére. Szükség van bizonyos, világos és olvasható szabályrendszerre, ami irányt ad a fejlődésnek és úgymond lenyesegeti a vadhajtásokat. Ugyanis apróságok is sokat tudnak lendíteni egy-egy város megítélésén, ilyen például a domináns épületek vagy a Duna-híd, hidak megfelelő megvilágítása. A volt vámterület és vámépület a város és az ország kapuja. Milyen jelenleg a Dunán átutazó idelátogató első benyomása? Betontenger, rendezetlen épületek, káosz a volt kis hajógyár területén. Amennyiben a volt hajógyár területén új és modern épületek létesülnének, az egész város megítélése megváltozna, modern, fejlődő városként emlegetnék az idelátogatók és az átutazók városunkat, ahol szívesen megállnának a turistabuszok és kikötnének a turistahajók – vélekedett Csémy Olivér.
Csémy Olivért fia, Csémy Krisztián építész előadása és bemutatója követte. Felvázolta a belváros egyes utcáinak egyirányúvá tételével nyert teret és új lehetőségeket. Véleménye szerint így növekedhetne a parkolók száma és kialakítható lenne egy biciklisáv is. Mindkét dologra égető szüksége lenne Komáromnak – mondta.
Városunkban elharapózott a kaszinó-effektus, a kirakatokat átláthatatlanná teszik, reklámokkal ragasztják le, ami miatt elveszik a kirakat eredeti, vevőcsalogató küldetése és értelmetlenné válik az, hogy az ember végigsétáljon a belvárosban az ízlésesen berendezett kirakatok előtt. Hangzott el végül, majd jött az est fénypontja, bemutatták a kis hajógyári „spiccre” megálmodott épületegyüttest a hajógyári csatornát átívelő gyaloghíddal.
A fő kérdés a szakemberek szerint így hangzik: 19. századi város akarunk, vagy 21. századit? Amint elkészül a belváros fejlesztési koncepciója, sor kerülhet a jelenleg hanyatló konkrét épületek sorsának rendezésére is, ilyen például a volt poliklinika épülete – fogalmazódott meg a fórumon.
Tóth Imre, a nyitrai műemlékvédelmi hivatal helyi irodájának vezetője a műemlékvédelem fontosságáról beszélt. A 19. századi jeles épületek állagmegőrzése és megfelelő felújítása kulcsfontosságú, hiszen ezek az épületek erősítik a város történelmi jellegét. Fontos a modern építészet összehangolása a város történelmi jellegével – mondta a szakember. Jó példaként hozta fel a Nádor utcai könyvesbolt homlokzatának kialakítását. Fontosnak ítélte meg a vállalkozók, a város és az építészeti szakemberek és szakintézmények együttműködését a városfejlesztés terén.
Siklósi József, Dél-Komárom főépítésze az új Duna-híd építésével és hatásával kapcsolatos gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Szólt továbbá a Csillag erőd teljes körű felújításáról és arról is, hogy odaát a területrendezési tervet lehetetlen jóváhagyni a főépítészi szakvélemény figyelembe vétele nélkül.
Az előadók végül köszönetet mondtak Knirs Imrének, Komárom alpolgármesterének, aki főszervezőként lehetővé tette, hogy a vélemények elhangozhassanak, a víziók a nyilvánosságra kerülhessenek és a város jövője végre beszédtéma legyen.
A szakmai fórumot követően az érdeklődők megtekinthették Sólya Lajos világítástechnikai szakember és cége látványos és energiahatékony épületmegvilágítás-bemutatóját. Mintegy 600 W teljesítménnyel képesek voltak megvilágítani a Szent András templom nagy részét, a Víztorony egyik oldalának megvilágítására pedig elegendő volt 120 wattnyi energia.
-dr-, -krá-