Vörös Péter: „Azért kell dolgoznunk, hogy a fiataloknak érdemes legyen itthon maradniuk”

Vörös Péter parlamenti képviselőt a Microsoft (Nokia) vállalat távozása kapcsán a Komáromi járás gondjairól és a lehetséges megoldásokról kérdeztük.

Képviselő úr, Ön most került vissza ismét a parlamentbe, Nagy József európai parlamenti képviselő megüresedett mandátumát foglalhatta el. Milyen tervekkel indul neki ennek az alig több, mint másfél évnek?
Valóban nem sok van hátra a választási időszakból, szeretném ezt az időszakot kihasználni arra, hogy felhívjam a figyelmet a Dél-Szlovákiát, és szűkebben véve Komáromot és környékét érintő legégetőbb problémákra. A parlamentben a szociális bizottság tagja vagyok, ezért erre a területre kiemelten szeretnék figyelni.

Néhány héttel ezelőtt bombaként robbant a hír, hogy befejezi működését a Nokia gyár Dél-Komáromban. Ön is hallatta a hangját ebben az ügyben. Hogy látja jelenleg a helyzetet?
A Komáromi járásból többen is dolgoznak magyarországi vállalatoknál. Három ilyen nagyvállalatot tartunk számon, az esztergomi Suzukit, a győri Audit és az említett dél-komáromi Nokiát, amely éppen most jelentette be, hogy befejezi működését. Ennek következtében mintegy 700 szlovákiai polgár veszíti el munkahelyét, ami óriási problémát jelent nemcsak az érintetteknek, hanem a családjuknak is, azaz közvetve több ezer ember további sorsáról van szó. Pár héttel ezelőtt felhívtam az illetékes miniszter figyelmét a problémára. Úgy tűnik, sikerrel, mivel Richter miniszter úr azonnal válságstábot hívott össze, hogy közösen próbáljanak megoldást találni. Egyelőre nem tudjuk, milyen eredménnyel, remélem, hogy ez az igyekezet nemcsak a politikai marketingről szól, hanem az elbocsátott emberekről. A szeptember 9-én kezdődő parlamenti ülésen interpellálni fogom a miniszter urat ebben a kérdésben.

Miután a miniszter bejelentette, hogy foglalkoznak az üggyel, Ön bírálta a kormányt, hogy semmit sem tesz a dél-szlovákiai munkanélküliség enyhítése érdekében.
Igen, ugyanis a Nokia távozása csak súlyosbít a már meglévő helyzeten. Legfőbb ideje elgondolkodni arról, hogyan lehetne vidékeinken új munkahelyeket létrehozni, idevonzani a működő tőkét, támogatni a munkahelyteremtő kis- és középvállalkozásokat. Ehhez pedig nem elég a szociális miniszter tűzoltó akciója. Dél-Szlovákia polgáraként azt várom, vajon mikor fogja régiónkat meglátogatni a gazdasági miniszter, a pénzügyminiszter, vagy a beruházásokért felelős kormányalelnök és mikor állnak elő egy jövőbe mutató fejlesztési koncepcióval, ami garanciát jelenthet arra, hogy az itt élők végre megtapasztalhassák a Fico-kormány által régóta ígért biztonságot. Dél-Szlovákiában katasztrofálisak a munkanélküliségi mutatók. A legrosszabb a helyzet a Rimaszombati és a Nagyrőcei járásban, ez a két járás évek óta vezeti a munkanélküliségi statisztikákat. Mindkét járásban 30% fölött van a munkanélküliek száma. De nagyon rossz a helyzet Komáromban is. Gondolják csak el, egy olyan városban, amely a határ mentén fekszik, gyakorlatilag Magyarország felől autópályán megközelíthető, kiváló adottsággal rendelkezik, mégis 17% körül van a munkanélküliség. Valamikor ez egy virágzó régió volt prosperáló vállalatokkal, hajógyárral, feldolgozóüzemekkel, mezőgazdasággal. Ma pedig csak a leépülést látjuk. Az sem megoldás, hogy az itt élő emberek külföldön keressenek maguknak munkalehetőséget. Sajnos, ma annak vagyunk a tanúi, hogy a nyelvtudással, szakértelemmel rendelkező fiatalok elhagyják az országot, mert nem látnak maguk előtt semmilyen perspektívát. Én megértem őket, hiszen mindenki szeretne jobban boldogulni. De számunkra nem lehet cél az, hogy kiürüljenek a városaink, falvaink, hogy elvándoroljanak a dolgozni tudó és akaró, tehetséges fiatalok. Azért kell dolgoznunk, hogy a fiataloknak érdemes legyen itthon maradniuk, azaz munkalehetőségekre van szükség. Különben az történik majd, hogy az utolsó lekapcsolhatja a villanyt.

Mégis mit kellene tenni? Hogyan lehetne változtatni ezen a helyzeten?
Először is szükség van egy átgondolt, hosszú távú regionális fejlesztési koncepcióra, ami figyelembe veszi Dél-Szlovákia földrajzi, természeti, gazdasági, infrastrukturális adottságait, feltárja a fejlesztési lehetőségeket. Utána egy óriási összefogásra volna szükség a polgármesterek, a gazdasági szereplők, a mezőgazdászok, nagyvállalatok és a kis-középvállalkozások bevonásával. Kormányzati segítségre is szükség van természetesen, hiszen hosszú évek lemaradását kell behozni. Hatékonyabban és célirányosabban kell felhasználni az uniós forrásokat. Lehetővé kell tenni, hogy a hazai kis- és középvállalatok is hozzájuthassanak a beruházás-ösztönzési támogatásokhoz, amelyekkel új munkahelyeket hoznának létre. Az ő esetükben ugyanis kisebb a veszély, hogy továbbállnak, ha a világ egy másik szegletében kedvezőbb feltételeket nyújtanak nekik. Sürgősen kell cselekedni, mert már a huszonnegyedik órában járunk.

(fotó: sita)