A komáromi iparisták sikere helytörténeti versenyen

Harmincöt éve, 1989-től január 22. a magyar kultúra napja. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc nemzeti imánk, a Himnusz írását. Az idén 35 éves Palóc Társaság huszonnyolc évvel ezelőtt hirdette meg első alkalommal azt a pályázatot, amelynek célja a magyarságtudat elmélyítése, a szülőföld iránti hűség erősítése, a nemzeti történelem megismerése, az anyanyelvi képességek fejlesztése és a fiatalok tehetségének kibontakoztatása. A nemzeti összetartozás eszméjének terjesztéséhez és megszilárdításához nemcsak a Magyarországon, a Felvidéken, de az egész Kárpát-medencében élő magyar fiatalok hozzájárultak.

A történelem iránt érdeklődő diákoknak lehetőségük nyílt a kiterjedt kutatómunkán kívül lakóhelyükhöz, az őket körülvevő világhoz fűződő érzéseik, gondolataik, javaslataik kinyilatkoztatására. A helytörténeti bemutatásokon kívül a történelmi visszaemlékezések, az összetartozás gondolata, a hagyományőrzés és nem utolsó sorban a magyarság, az anyanyelv kérdésének fejtegetése is érdekes kihívásnak bizonyultak. A versenyzők így járultak hozzá a nemzeti összetartozás eszméjének terjesztéséhez és megszilárdításához.

Iskolánk, a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola diákjai már évek óta szép számmal kapcsolódnak be ebbe a nemzetközi szintű megmérettetésbe. A legsikeresebb pályamunkák íróinak járó oklevelet diákjaink 2024. január 27-én vehették át Budapesten, a Klebelsberg- kastélyban.

A második helyezett az első évfolyamba járó, elektrotechnikai szakon tanuló Kardoš Benjámin „Séta bölcsőhelyemen” című esszéjében lakóhelye, Tompa nevezetességeit, történelmét mutatta be. A részletesen kidolgozott pályamunka bizonyítja, hogy Tompa történelmi múltjának feltárása, ami alapos kutatások eredménye, mindenképpen dicséretet érdemel.

A szintén első osztályos Szabó Kálmán Tamás is szülőfalujába, a festői szépségű Negyed községbe kalauzolta el az olvasót, kitérve a község hagyományaira és a régi népszokásokra is. Pályamunkájáért a harmadik helyezettnek járó oklevelet vehette át.

A pati Kuruc Levente adatközlője nagyapja, Rehák György volt. Az ő visszaemlékezéseinek köszönhetően elevenedik meg Levente esszéjében az 1965-ös árvíz és még több, érdekes, múltbeli esemény, melyek nagy hatással voltak a község lakóinak mindennapjaira. Ő a zsűri különdíját vehette át.

Szintén különdíjat kapott a két gútai diáklány, Matus Rebeka és Terbák Orsolya Kitti is. A iskola műszaki-informatikai szolgáltatások szakán tanuló lányok közös munkája hiánytalanul mutatja be a kisváros történelmét, régi és még élő hagyományait, de kiemelt helyet kapnak benne a jelenkori értékek, valamint a fontos gútai látnivalók is.

A díjazottaknak gratulálunk, reméljük, a jövőben még több követőjük akad és iskolánkban továbbra is folytatódik a diákok körében már komoly hagyománnyal rendelkező történelmi kutatómunka.

A fotón a versenyzők, Kardoš Benjámin, Szabó Kálmán Tamás, Matus Rebeka, Terbák Kitti Orsolya, és Kuruc Levente láthatók.

-PaedDr. Tóth Katalin, felkészítő tanár-