A Monostori erődöt is viszontláthatjuk a Hadik-filmben

Az utóbbi években számos nagysikerű hollywoodi és hazai produkció forgott – legalább részben – Dél-Komáromban. Olyanokra gondolunk, mint a legutóbbi Terminátor film, az Asterix és Obelisk vagy épp a hamarosan a mozikba kerülő Most vagy soha! című Petőfi-film, legutóbb pedig a Hadik című mozi. A helyszín ezúttal is a Monostori erőd volt.

Szikora János rendező kalandfilméjét március 9-től kezdik vetíteni a magyarországi mozik. Nekünk, komáromiaknak persze a történeten túl, az nyújtja a legnagyobb élményt, hogy viszontláthatjuk benne a Monostori erőd robosztus, ódon falait is. A dél-komáromi hadi komplexum Berlint „alakítja” majd a filmben, hiszen a csallóközi származású egykori huszártiszt Hadik András (Csallóköz, 1710. október 16. – Bécs, 1790. március 12.) egyik legnagyobb haditette az volt, hogy a hétéves háború idején egyszerűen megsarcolta a várost Nagy Frigyes porosz király távollétében. A beszedett, óriási 215.000 talléron túl a hadvezér hadifoglyokat, kesztyűket és hat porosz zászlót is vitt ajándékba Mária Teréziának.

A főbb szerepekben olyan neves színészeket láthatunk a viszont vásznon, mint Reviczky Gábor, Szabó Győző, László Zsolt, Horváth Lili, Trill Zsolt, vagy épp Molnár Áron és Szalma Tamás.

A film előzetese egyébként már megtekinthető a YouTubeon is.

Nagy Endre (56 csepp vér, A rózsa éneke) produer Hadik-filmjének csata- és küzdőjelenetein a magyar kaszkadőrszakma egyik legkiválóbbja, Gulyás Kiss Zoltán dolgozott, érdekesség, hogy a stáb tagja volt a Marvel-mozik kaszkadőr koordinátora, Steve Dent is, aki nem mellesleg olyan gigaprodukción dolgozik jelenleg, mint az Indiana Jones és a sors tárcsája.

Berlin megsarcolása a hétéves háborúban

A hétéves háború elején, 1757. október 10-én Hadik kalandos vállalkozásba kezdett, nevezetesen a sziléziai Habsburg–porosz frontvonaltól 450 kilométerre északra fekvő Berlin, Nagy Frigyes porosz király fővárosának elfoglalásába. A porosz uralkodó ezekben a napokban ugyanis nem tartózkodott Berlinben, hanem személyesen irányította összevont haderőit a Habsburgok és franciák elleni távoli fronton, Naumburgnál, így a Sziléziából Berlinbe vezető országút katonai védelem nélkül maradt. Hadik András 4320 katonájával, köztük a saját nevét viselő Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred válogatott magyar lovasaival indult útnak. Az ellenséges hátországban a felfedezést elkerülendő az éjszaka leple alatt meneteltek, míg napközben elrejtőzve pihentek. Ily módon mindössze hat nap alatt tették meg az ellenség földjén a jelentős távolságot (450 kilométert, vagyis naponta mintegy 70–80 km-t). Ilyen menetsebességet csak úgy érhettek el, hogy Hadik a gyalogságot szekérre ültetve szállíttatta.

A Berlin falai alatt meglepetésszerűen megjelenő magyar huszárok a város átadását és hatalmas hadisarc kifizetését követelték. Ám a város tanácsa és a katonai kormányzó képtelenségnek találta a komolyabb ellenséges ostromgyűrű hírét, ezért a fizetést megtagadták, mire Hadik a tüzérségét azonnal a városkapuk elé állíttatta. Az ágyútűz a város főkapuját betörte, a porosz őrség elmenekült. A huszárok fergeteges rohama a városban ellenálló 5500 főnyi helyőrséget szétszórta és foglyul ejtette. A városi tanács vezetői ezután már azonnal kifizették az óriási, 215 000 talléros összeget. A pénz egy részét Hadik a katonái között osztotta szét. A várost magát megkímélte, csapatát erős fegyelem alatt tartotta, és nem vitt el egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint Mária Terézia részére személyes ajándékként két tucat női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. A magyar huszárok csak egy napig tartózkodtak az elfoglalt városban, amíg a kesztyűk elkészültek.

Nagy Frigyes csak október 13-án értesült az ellenség hátországbeli mozgásáról, és rögtön jelentős csapatokat küldött Berlin védelmére, ezek azonban csak 18-án érkeztek meg. Hadik az előző éjszaka már elhagyta a várost, és erőltetett menetben, nagy kerülővel visszaindult a sziléziai frontvonal felé. Útközben egy huszárkülönítmény Oderafrankfurt városát is megsarcolta. A sereg pihenés nélkül menetelt, és bár oldalvédje többször is összeütközött a porosz huszárokkal, végül szerencsésen megérkeztek a Habsburg ellenőrzés alatt álló területre. Hadik vesztesége 88 ember és 57 ló volt, ezzel szemben Berlinből 425 porosz hadifoglyot hozott magával.

Hadik emlékezete

Magyarországon van több Hadik-kastély is, egy Hadik András utca Budapesten a XII. kerületben. Nevezetes Hadik-hely volt a Hadik kávéház, amely a közeli Hadik laktanyáról kapta a nevét.

A Magyar Honvédség 42. Baranya Felderítő Zászlóaljának mélységi felderítő ejtőernyős százada gróf Hadik András nevét viselte, egészen a zászlóalj megszűntéig.

2004. szeptember 1-jétől a szlovák Védelmi Minisztérium a fegyveres erők új Akadémiáját nevezte el róla.

Bécsben, a 14. kerületében 1894 óta van Hadik köz (németül: Hadikgasse), és Hadikpark, amely Schönbrunni kastéllyal szemben található.

Kőszegen, a volt Bencés Gimnázium helyén emléktábla őrzi annak emlékét, hogy Hadik András valaha itt tanult.

Hadik Andrásról több szobor is készült, ezek közül a legismertebb a budai, amely egyúttal a hármas huszárok emlékműve. Az alkotás a Budai Várnegyedben, a Szentháromság utca – Úri utca sarkon található. 1937. április 29-én avatták fel; készítője Vastagh György.

(A kemma.hu cikke és a wikipedia alapján.)