Hello tourist!
A nyár folyamán néhány kósza turista is feltűnik a városunkban. Bár viszonylag gyorsan jönnek-mennek, a számuk emelkedik, ami azért is meglepő, mert a város nem töri össze magát az idelátogatók kényeztetésében. Alig akad közszereplő, aki ne említené meg a turizmust, mint potenciális kitörési pontot, azonban az elmúlt két évtizedben mégis csak sodródott Komárom. Pillanatnyi fellángolásként zajlott néhány apróbb fejlesztés, azonban az átfogó elképzeléseknek és a következetes munkának még csak jele sem volt. Pedig a turizmus nem egy sprint szám, hanem hosszútávfutás, ahol tartani kell az iramot.
Ismerve Komárom nagyszerű adottságait, sokan vannak olyanok, akik bíznak a turizmus felfutásában. Arra is tudunk számtalan példát, hogy Komáromnál kisebb, szerényebb történelmi múlttal rendelkező, előnytelenebb földrajzi fekvésű mezővárosok tudtak olyan turisztikai fejlesztéseket kivitelezni, amelyek a település számára komoly gazdasági erőt jelentenek. A turizmus közvetve számtalan munkalehetőséget teremthet, ráadásul az ágazat hosszú távra tervez, ellentétben az ipari parkok szereplőivel.
Bár sokan és sokat beszéltek a témáról, valódi előrelépés nem történt. A városi önkormányzaton belül külön szakbizottsága van az idegenforgalomnak, azonban mégsem látjuk a következetes építkezést. Természetesen hiányoznak az anyagi források is, főleg a külső fejlesztési pénzek, amiben a mostani városvezetés munkáját teljes kudarc jellemzi. Mindamellett azt is meg kell állapítani, valódi elképzelések sincsenek, amihez az anyagi támogatókat keresnénk. Ebből adódóan a városban tevékenykedő, turizmusban érdekelt vállalkozók magányos küzdelemben próbálnak a víz felett maradni, a fontosabb intézményeinknél (fürdő, vár stb.) csak a kárt mentjük, és egy-két harmatgyenge pillanatmegoldástól várjuk a csodát. Elszomorítóan kevés anyagi forrás megy a turisztikai fejlesztésekre, de még azokat is sikerül viszonylag kis hatékonysággal elkölteni.
A céltalan kóválygás egyik legláthatóbb példája a belvárosban található (újrainduló) turisztikai információs iroda (TIK). Tavaly 40 ezer eurós költségvetéssel nyílt meg újra a TIK iroda a Klapka szobor szomszédságában, a város tulajdonában lévő épületben. A nehézkes indulás után nyárra már két alkalmazott várta a betévedő turistákat. A „várakozást” szó szerint lehet érteni, mivel alig próbálkoztak azzal, hogy az érkezők elébe menjenek, vagy esetleg bizonyos kiállításokon a város felhívja a turisták figyelmét Komáromra. Az iroda létezéséről még egy év elteltével sem tud sok komáromi, de a turisták is könnyen elsuhannak mellette.
A bútorok még összejöttek, azonban a turisták számára fontos információs anyagokból már szegényes a kínálat. Ha a dél-komáromi turisztikai irodával összehasonlítjuk a szórólapok, programfüzetek kínálatát, tisztán látható az óriási lemaradás, a saját anyagok száma elenyésző. Hasznos lenne az iroda alkalmazottainak a panziókat és a vendéglőket végigjárni szórólapokért, ezzel segítve a helyi vállalkozókat. Így nem csak a turisztikai tájékoztatók kínálata bővülhetne, de az információ továbbítása az irodában személyes tapasztalatokra épülne. Kihasználhatnák az üresjáratokat arra, hogy a város honlapján újabb és újabb információcsomagokat készítsenek a látogatók számára. Érdemes megnézni a város honlapján a „Turista” menüpontot, ami annyira friss, mint a spájzban felejtett két hetes leves. Az angol részen a kiemelt cikkekben egy 2009-es koncertet ajánlanak.
A „hivatali” hozzáállást jól mutatják a körülmények. Az idei évben is 40 ezer eurót kapott a két személlyel (saját ingatlannal) működő TIK iroda. Júniusig hétvégén zárva vannak, biztosan arra gondolva, hogy nem szombaton, hanem hétfőn délelőtt jönnek majd az érdeklődők. Az iroda egy évig semmilyen értékesítést nem végzett (ajándéktárgyak, frissítők képeslapok stb.), mert nem intézték el az ehhez szükséges adminisztratív hátteret. Egy év után lesz némi értékesítés, de olyan formában, hogy csak beszerzési áron adnak tovább néhány dolgot. Egy TIK iroda persze nem lehet nyereséges, de hogy még csak meg sem próbál valami bevételhez jutni, az szinte a szocializmus éveit idézi. A hozzáállásuk ékes példája, hogy a betérő turistáknak hosszú ideig nem állt rendelkezésére egy számítógép internettel, majd ezt látva egy szponzor ajánlott fel egy indításra kész laptopot. Később kiderült, hogy ez a gép néhány hónapon (!) keresztül a fiókban pihent, mert vártak valamilyen beállításra.
Komáromnak bőven volna lehetősége a turizmusra építeni, erre jó lehetőség a Dél-Komárommal való közös munka. Dél-Komáromban már elindultak a rögös úton, és az eredmények biztatóak. Nálunk sajnos továbbra is csak várják a sült galambot.
(Keszegh Béla, kép: illusztrációs felvétel – Jakab István)
