Katalóniát nem lehet megunni
„A komáromi Selye János Gimnázium diákjainak minden évben lehetőségük nyílik élesben is bevetni spanyoltudásukat egy tanulmányi kirándulás keretén belül, amit a Világlátó utazási iroda segítségével és igazgatói támogatással szervez meg a két spanyolszakosunk, Hevesi Petruf Alena és Musitz Marietta. A hatalmas érdeklődés miatt ráadásul ebben az évben két alkalommal került megrendezésre a spanyolországi út.
A Musitz Marietta tanárnő által vezetett nyári Costa Brava-i út számos érdekességben bővelkedett. Megérkezésünket követően mindenki elfoglalta a szálláshelyét, és birtokba vettük Camp Cala llevado 20 hektáros területét. A kellemes tengerparti hangulat feledtette velünk a hosszú buszút fáradalmait. Egy kiadós alvás után másnap újult erővel vágtunk bele a programba. Hétfőn ellátogattunk a Barcelona közelében található Montserrat hegyhez, amely a hegymászók körében igen népszerű, nevezetessége a bencésapátság, amelyben a Montserrati Szűz szentélye látható. A Fekete Madonnát (a szűz szobrának megnevezése) megérintve ki-ki kívánhatott is valamit ezen a szent helyen. A délután folyamán megtekintettük még az UNESCO Világörökség részeként számontartott Güell Parkot. A parkban több kőből készült, illetve színes, amolyan „gaudis“ mozaikberakásokkal díszített építmény található. Gaudi parkját látni kell. A szerdai nap a műkedvelőknek és a sorozatfüggőknek kedvezett leginkább. Röpke egyórás buszút után érkeztünk meg Geronába, vagy katalánul Gironába, ahol az utóbbi idők egyik legkövetettebb filmsorozatának, a Trónok harcának híres jelenetét, a „Szégyenmenet”-et forgatták. A város azért is volt különleges számunkra, mert minden szegletében jelen volt a katalánok erős nemzeti öntudata. Ezt a tereken és erkélyeken lobogó zászlók és a függetlenségi törekvéseik jelképe, a sárga szalag jelezte. Ezután Figueras városa felé vettük az irányt, ahol maga a zseniális művész, Dalí is élt és alkotott egy ideig. Az út során meghallgathattuk a festő nemszokványos életrajzát is, ami után mindjárt érthetőbbé vált mindenki számára a művész extrém stílusa. Dalít látván az ember számára még nyilvánvalóbbá válik, milyen közel is áll egymáshoz az őrület és a zsenialitás. Emlékezetes nap volt! Másnap hagytuk pihenni a buszt, s gyalog indultunk neki a közeli Tossa városának, ahonnét aztán továbbhajóztunk a híres üdülőközpontba, Lloret de Marba. Itt kedvünkre vásárolhattunk, kipróbálhattuk a spanyol ételkülönlegességeket, vagy sétálgathattunk a tengerparton. Talán kijelenthetem, hogy a szombatot vártunk mindnyájan a legjobban, hiszen ekkor látogattuk meg a katalán fővárost, Barcelonát. Első megállónk a Poble Espanyol volt, ahol megtekinthettük az egyes spanyol tartományok jellegzetességeit. A kirándulás során lenyűgöző látványt nyújtott még a Sagrada Família nagysága, de természetesen a beltere is. Az építészeti stílusán megtalálhatóak az elmúlt századok nyomai, illetve, ahogy Gaudi mondta: „A Sagrada Familiat a nép építi“, így minden generációnak megvan a küldetése is benne. Talán pont ezért olyan különleges. A napvégi Fontána Mágica (mágikus szökőkút) mindenki számára felüdülést jelentett, amire nagyszükség is volt a Camp Nou bebarangolása után. A focirajongók izgatottan várták, hogy átlépjék a világ egyik legszebb stadionjának küszöbét, amelyet viszont Musitz tanárnő tempós metróútja előzött meg. Számomra meglepetést okozott, hogy a bejáratnál a magyar focilegenda Kubala László szobra állt, akit a 20.század 100 legjobb játékosa között tartanak számon. A vitrinek tömkelegében a trófeák sokasága várta a látogatót.
A kulturális élvezeteket követően, spanyolnyelvű órákon is részt vettünk. A kubai lektorok személyiségén tükröződött a vidám, spanyolos mentalitás, mely megkönnyítette a nyelv elsajátítását a forróságban. A programok közötti szabadnapok tehát tanulással teltek. Összesen húsz órát áldoztunk fel a nyelvtanulás oltárán (ami az iskolában 2,5 hónapnak, tehát negyed iskolaévnek felel meg), majd megérdemelten pihentünk a strandon vagy a medence partján.
A röpke 10 nap alatt megkóstolhattuk a tipikus spanyol ételeket, italokat, melyek nagyon változatosak. Jellemző rájuk a spanyol tájegység minden vonása. Az út során a salsa, latin ritmusokra épülő temperamentumos mozgásvilágába is betekinthettünk. Az érdeklődők részt vehettek egy tapas-kóstolással egybekötött flamencoesten is. Mindnyájan reggeltől estig élvezhettük a latin zenét, szinte már a vérünkbe ivódott a spanyol mentalitás. Mondanám, hogy teljesen átadtuk magunkat a lazulásnak és pihenésnek, de a mozgalmas programokról Musitz tanárnő és másik kedves kísérőnk, Szilárd Ágnes mindig gondoskodtak. Néztünk naplementét, megmásztunk kisebb sziklákat, tartottunk Spanyol kvíz-estet, és sétáltunk, amennyi a csövön kifért…
A tanulmányi út gyorsan a végéhez ért, így nem maradt más hátra, csak hogy búcsút intsünk Katalónia dimbes-dombos hegyeinek, homokos partjainak. Köszönetet szeretnék mondani a pedagógusoknak, akik legjobb tudásukat nyújtották, illetve a nyári szünetük egy részét beáldozva azon fáradoztak, hogy a csapat nagyon jól érezze magát. Ez sikerült is.”
(Tóth Gergő, II. D és Musitz Marietta)
