Kulturális tavaszváró a Selye János Gimnáziumban

A március és az április felfokozott munkatempót diktál tanárnak, diáknak.  A végzősök az írásbeli érettségire készülnek, s ezekben a hónapokban elérkezünk a tanulmányi versenyek végső fordulóihoz.

A sikeres írásbeli érettségi vizsgák sok-sok tanulást, alapos felkészülést igénylő munkát kívánnak. A gimnázium igazgatója, Andruskó Imre és magyar szakos tanárai minden évben az írásbeli megmérettetés után egy irodalmi műsort szerveznek a negyedik évfolyam diákjainak egyfajta szellemi-művészi feltöltődésképp.

Idén Tóth Tibor, a Jókai Színház igazgatója, Jászai Mari-díjas színész és művész barátai – Farnbauer Péter, Kováts Marcell, Madarász András – voltak a vendégek.

Az elmúlt évben a nagy nemzeti költőre, Arany Jánosra emlékeztek konferenciákon, kiállításokon, szavalóversenyeken… Tóth Tiborék előadása is Arany János életművéből merített. Műsoruk gerincét a tankönyvekből is jól ismert Arany-balladák tették ki: A walesi bárdok, Tetemre hívás, V. László, Tengeri hántás; az Őszikékből elhangzott az Epilógus. Ám találkoztak a diákok olyan művekkel is, melyek eddig talán ismeretlenek voltak előttük. A gyönyörű Arany János-i nyelvezetet még megerősítette a magyar, ill. a skót és az ír népzenei motívumokra épülő zene.

A diákok reakcióiból kiolvasható volt az a művészi hatás, melyet az előadás, a négy kitűnő előadóművész-zenész produkciója gyakorolt rájuk. Remélhetőleg az élményeken kívül némi tárgyi tudást is magukkal vittek a negyedikesek, és a magyar irodalom szóbeli vizsgáján kamatoztatni tudják a látottakat-hallottakat.

A magyarság nagy nemzeti ünnepét, március 15-ét a Selye János Gimnázium is megünnepelte. Stirber Lajos karnagy, az iskola énekkarának vezetője és Elek József tanár úr egy rendhagyó történelemórát tartottak. Elek tanár úr kitűnő érzékkel emelte ki nemzetünk legfontosabb történelmi fordulópontjait, eseményeit, az énekkar és kamarazenekar pedig a korabeli zenékkel, énekekkel jelenítette meg az adott kort. Vendégként zongorajátékával Grassl Ferdinánd segítette a kórust. Stirber tanár úrnak köszönhetően a közös éneklés sem maradhatott el – a közel 140 diák ajkáról felcsendülő nemzeti énekek megható, feledhetetlen pillanatokat teremtettek a Selye János Gimnázium dísztermében.

A költészet napjára készülődve – április 10-én – a felvidéki magyar színjátszás egyik jeles színészével, Gál Tamással tölthettek el a gimnázium diákjai és tanárai két feledhetetlen órát. A tanulók Arany János A nagyidai cigányok c. művét élvezhették Gál Tamás elsöprő művészi erejű előadásában. Aki látta ezt a darabot, valószínűleg egyetért azzal, hogy a fergeteges hangulat mindig garantált, és minden egyes bemutató egyedi, hiszen Gál Tamás „megdolgoztatva” a közönséget interaktív előadást kerekít a műből. A nézők közt és velük játszik – így válhatunk passzív szemlélőből masírozó habsburg katonákká, csábító menyecskévé. Hatalmas derültséget és elismerést keltett a művész szerepformáló képessége, jutalma, a vastaps nem is maradt el.

A költészet napján – az elmúlt évekhez hasonlóan – a Szlovákiai Magyar Írók Társasága idén is delegált az iskolába egy felvidéki költőt; a vendég Barak László volt. Rendhagyó irodalomórát tartva beszélt a diákoknak a költészetről, a versek születéséről, azok értelmezéséről, továbbélésükről.

A hosszú, borongós-szürke, hideg tél utáni tavasz eljövetele nem csak a természetben, a külvilágban fontos. A léleknek is fontos a megújhodás. Az irodalom, a zene, a művészet segítségével ablakot nyithatunk szívnek és léleknek a szépség, az emberség, a jóság felé – ez a cél vezérel minket gyermekeink, diákjaink nevelésében.

(Spátay Adriana, a Selye János Gimnázium tanára)