„Legyen ez egy újabb figyelmeztetés…”
Nem lehet elégszer ismételni, óvatosságra inteni, mégis szinte hetente vagyunk tanúi az olyan baleseteknek, amelyeket a köznyelv „diszkó balesetként” tart számon. És nem is minden esetben az alkohol teszi meg hatását, mint inkább a feltűnési vágy, az egyre korszerűbb, erős gépkocsik tulajdonságainak bemutatása, a vagánykodás.
Gépkocsivezetés közben minden hiba beláthatatlan következményekkel járhat, sok esetben nincs is javítási lehetőség, szinte elkerülhetetlen a tragédia. Múlt heti számunkban (DELTA) egy ilyen, tragédiával végződő balesetről számoltunk be, amikor Ekel Község közelében egy Volvo típusú személygépkocsi 190 km/ó sebességgel a kanyarban megcsúszott… A négy utas közül az egyik súlyos sérülést szenvedett, ketten „megúszták” kisebb horzsolásokkal, de az éppen születésnapját ünneplő 27 éves D. Vincét már hiába várták haza szülei és testvérei. A legtöbben talán elképzelni sem tudjuk, milyenek voltak számukra az éppen elmúlt karácsonyi ünnepek.
Két nappal a karácsonyi ünnepek után, nagy tömeg kísérte el utolsó útjára D. Vincét a nemesócsai temetőben. Rokonok, barátok, ismerősök adták meg a végtisztességet a 27 éves fiatalembernek. A megtört szülők, de szinte mindenki, aki ott volt Vince ravatalánál, nem értették, miért kellett a szeretett fiúnak ilyen fiatalon, ilyen körülmények között távoznia az örökkévalóságba. Hiszen még előtte volt az élet, amelyet olyan gondosan tervezgetett. Nagyon sok barátja volt, talán az egyik legjobb éppen az, aki végül felelőtlensége következtében a halálát okozta. Erik, a gépkocsi vezetője nem vett részt a szertartáson, mivel Vince szülei, talán érthető módon ezt nem kívánták. Persze, az ő helyzete sem egyszerű, hiszen bizonyára élete végéig ezzel a tragédiával és annak következményeivel kell majd együtt élnie. Bár alkoholos befolyásoltságot nem állapítottak meg nála, felelőssége a történtekért elvitathatatlan.
Szertartás után, a friss sírhalom mellett, Vince szüleivel, pontosabban édesapjával beszélgettünk, az édesanya képtelen volt egyetlen szó kiejtésére is. Csak értetlenül állt fia sírja mellett, leírhatatlan fájdalommal az arcán. „Igen, akarjuk, hogy írjatok erről az esetről, a temetésről és mindenről, ami történt. Legyen ez egy újabb figyelmeztetés azoknak a fiataloknak, akik hétvégeken autóval indulnak el bulizni. A mi drága fiunkat már nem kapjuk vissza, de legalább mások okuljanak ebből a tragédiából. Az ominózus napon ünnepelte 27. születésnapját, a barátainak szánt gulyást éppen Eriknél készítették el, akivel jó barátságban voltak. Este, úgy 22 óra tájban hazajött, átöltözött, és közölte velünk, hogy a haverokkal még elmennek bulizni Komáromba. Erik ugyan nem ivott, de hazafele tartva a hajnali órákban minden bizonnyal meg szerette volna mutatni barátainak, mire is képes az ő kocsija, amellyel – elmondása szerint – már száguldott 240 km/ó sebességgel is. Nos, rossz időben, rossz helyen mutatta meg. Akárhogyan is nézem, ez emberölés volt. Ha valakire három méter távolságból pisztolyt tartunk, annak már csak egy esélye marad a túlélésre…ha nem sül el a pisztoly. Ez a „fegyver” azonban elsült, a kocsi nem magától vette fel a sebességet, a gépkocsi vezetője tudatosan taposott a gázra. A mi fájdalmunk most leírhatatlan, és azt szeretnénk, ha ezzel már több szülőnek nem kellene szembesülnie. Tudjuk, ezután is lesznek balesetek, amelyek a felelőtlenségnek tudhatók be, de kérünk minden szülőt, óva intse gyermekét indulás előtt, ha az bulizni indul. Ha kell, elrettentő példaként akár mutassák meg nekik Vince fiunk sírjának fényképét” – mondta el az elkeseredett édesapa.
Igen, nagyon sok vesztese van ennek a tragédiának. Elsősorban Vince szülei és testvérei, akik már bizonyára soha nem fogják tudni feldolgozni szeretett fiuk, testvérük elvesztését. A másik oldalon ott van egy fiatalember, akire túl a rendőrségi vizsgálaton és bírósági ítéleten, egy sokkal fájdalmasabb, nehezebben elviselhető dolog is vár. Elszámolás a lelkiismeretével. Mert, hogy nem akarta senkinek a sérülését, sem halálát, az számunkra teljesen egyértelmű. Őt ugyan nem állt módunkban megszólítani, de nem kétséges, az ő üzenete is az lenne: „Okuljatok az én végzetes hibámból, legyetek óvatosak!”
(DELTA)
