Lehár Ferenc helyett Egressy Béni nevét veszi fel a VMK
Annak ellenére, hogy arról október 25-én hírt adtunk, a komáromi Városi Művelődési Központ mégsem Lehár Ferenc, hanem egy másik, Komáromhoz szintén szorosan köthető zeneszerző nevét fogja felvenni. Ő nem más, mint Egressy Béni.
A bonyodalom a Városi Művelődési Központ október 25-ei sajtótájékoztatójából alakult ki, melyen a VMK új neve, logója és arculata is bemutatásra került. Ez alapján az intézmény a jövőben Lehár Ferenc Városi Művelődési Központ néven folytatta volna tovább tevékenységét. Ehhez azonban a képviselőtestület jóváhagyása is szükséges, melyre az említett sajtótájékoztató időpontjáig nem került sor.
A névváltoztatásról szóló kérvény a november 28-ai ülésen került csak a testület elé, így a döntés is ezen a napon született meg. A helyzethez azonban hozzátartozik, hogy 5 évvel ezelőtt a Jókai Közművelődési és Kulturális Egyesület is beterjesztett egy javaslatot a VMK névváltoztatásáról, ők azonban a Klapka induló és a szózat megzenésítőjéről, Egressy Béniről szerették volna elnevezni az intézményt. Miután pedig az egyesület azóta is aktívan dolgozott azon, hogy Egressy nevét vegye fel a művelődési központ, nem volt meglepő, hogy ismét felmerült Egressy Béni neve az ülésen.
Az ügyben több képviselő is felszólalt, nagy részük Egressy Béni mellett érvelve. Ezt végül a szavazás eredménye is hűen tükrözte, hiszen 16 igen, 1 nem és 6 tartózkodás mellett a képviselők elfogadták, hogy a komáromi Városi Művelődési Központ a jövőben Egressy Béni nevét felvéve működjön tovább.
Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin) 1814. április 21-én Sajókazincon született. Előbb tanítóként, majd vándorszínészként tevékenykedett, s 1840-től zeneszerzéssel is foglalkozott. Ő volt Petőfi Sándor verseinek (pl.: a Nemzeti dalnak) első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének a megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek (Báthory Mária, Hunyadi László) írásával és fordításával is. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta, s az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. A komáromi Kőnig Rózát vette feleségül. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, s bár Kápolnánál komoly lábsérülést szenvedett – követve zászlóalját – Komáromba ment, ahol Klapka seregének zenekari igazgatójává vált. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi várvédők között, s parancsnoka tiszteletére akkor szerezte a Klapka-induló zenéjét, amelyhez szöveget később Thaly Kálmán írt. A szabadságharc leverése után Klapka menlevelével szabadult, és visszatért a Nemzeti Színház színpadára. Magyar nyelvre fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. Elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851. július 17-én, harminchét évesen halt meg Pesten.
