„A természetben mi csak vendégek vagyunk” – március 3. a vadvilág napja

A Dél-Komáromhoz tartozó külső területeket természetes és mesterséges határok övezik. Északról Almásfüzitőig a Duna, nyugatról a 13-as főútvonal, egészen az autópályáig, délről az M1 autópálya, keletről pedig Almásfüzitő határától Mocsa közigazgatási határáig egy képzeletbeli vonal zárja be a kört. A Duna mellett számtalan tó, ér, patak és csatorna alkotja a vizes élőhelyek világát, biztosítva a vadak számára a vízellátást.

–A területen számos fő és mellékútvonal, valamint a vasútvonal és keresztül halad. Az utóbbi évek során megnőtt a gépkárművek száma, ami óriási veszélyt jelent jelent, nemcsak a vadállomány, de a közlekedők számára is. Meredeken emelkedik vadakkal történő ütközések száma, ezért a közlekedési hatóság már foglalkozik a 13-as út védelmével – tájékoztatott Zsédenyi Gábor hivatásos vadász, vadőr.

A kisebb-nagyobb akácos erdők az őzállomány, valamint a váltóvadként, szezonálisan megjelenő gímszarvasok és vaddisznók nyugalmát szolgálják. Dél-Komárom környékére jellemzőek a kiváló minőségű szántóföldek, melyen kivétel nélkül teremnek meg azok a takarmányok, amik táplálékot és búvóhelyez is nyújtanak az év nagy részében a vadaknak. A fent felsoroltak mellett az állandó vadfajok, így az őz, a vaddisznó, a dámvad, vagy épp a dámszarvas szarvas is megtalálható a környékünkön. Az apróvadak közül a legjelentősebbek a fácán és a mezei nyúl. A Dunát, valamint a kisebb-nagyobb víz borította területeket a tőkés récék és egyéb récefajok, a nyári és a vetési lúd, valamint a nagy lilik keresi fel főként az őszi időszakban. Nagy számban él még a területen balkáni gerle és örvös galamb, melyekkel a kertvárosi és városi belterületeken is találkozhatunk tavasztól-őszig.

-A Duna-szigetek környékén újra felbukkantak az európai hódok, melyek a kisebb csatornákban és patakokban is állandó lakók lettek az utóbbi időben. Ezeken a vizes területeken jelentős mennyiségben élnek pézsmapockok, jégmadarak, kárókatonák, vagy kormoránok, szürke gémek, nagy kócsagok – tette hozzá a szakember.

Azt is megtudtuk, hogy állandó lakhelye van a környéken a vörös rókának, a borznak, és nálunk is felbukkant már az egyre jobban elszaporodó aranysakál, vagy nádi farkas.

A madarak közül kiemelkedik a dolmányos varjú, a szarka, a szajkó, a sárgarigó, a fülemüle, a zöld küllő és a fekete harkály állomány. A ragadozó madarak közül pedig a héja, az egerész ölyv, a kuvik, a vörös vércse, az erdei fülesbagoly és a gyöngybagoly a tartozik a legismertebbek közé.

A hivatásos vadász felhívta a figyelmet azokra a szezonális időszakokra, mikor a párzások zajlanak.

Július végétől augusztus végéig tart az őzek násza. Ebben az időszakban az őzek figyelmetlenek, kergetik, hajszolják egymást, ezért is fokozottan ügyelni kell a közlekedés során. A szeptemberi szarvasbika bőgés és a későbbi októberi dám barcogás jobbára a Monostori erdőben lezajlik, ám az őszi időszakban is jobb az óvatosság.

Zsédenyi Gábor rámutatott, hogy a Dél-Komárom környékén található külső természeti területek egyben vadászterületek is. Az ezekhez tartozó nádasok, erdők, vizek, mindenki számára látogathatók. Hamarosan azonban jön a tavasz és ezzel együtt megkezdődik a vadak szaporodási időszaka. A nyúl, a fácán és az őz ilyenkor kezdi el az utódnevelést, mely csak akkor lesz sikeres, ha a vadat nem zavarják.

–Ne térjünk le a kijelölt turista útvonalakról, ha kutyát viszünk sétálni, azt mindig pórázon tegyük, sötétedés előtt pedig lehetőség szerint hagyjuk el a területet – javasolta a hivatásos vadász.

Zsédenyi Gábor azt is elmondta, hogy ebben az időszakban gyakorta találkozhatunk őzgidával, nyúlfival, fiókával. Soha ne nyúljunk ezekhez a kis állatokhoz, főként ne vigyük őket haza! Az anyjuk ott van a közelben, valószínűleg táplálkozik, de rövid időn belül vissza fog jönni a kicsinyéhez. Ez azért is fontos, mert ha az anyaállat megérzi a kicsinyén az emberszagot, sokszor nem fogadja vissza, így a kis állat elpusztul, vagy a ragadozók martaléka lesz.

-Hivatásos vadászként a legfontosabb része a munkámnak a vadállomány egészségének és minőségének megőrzése, a vad takarmányozása, etetése, ellátása, valamint az erdészeti feladatok ellátása. A vadvilágért azonban mindannyian felelősek vagyunk. Legjobban úgy óvhatjuk meg, ha csak messziről szemléljük, tudva azt, hogy a természetben mi csak vendégek vagyunk – hívta fel a figyelmet Zsédenyi Gábor.

(Forrás: zoldkomarom.hu)