Mix 2021. 08. 19.

Rózsafy Mátyás, aki a végsőkig küzdött hazájáért

Papnövendékből forradalmár

Rózsafy Mátyás 1828. november 29-én született Komáromban, akkor még Ruzicska néven- később magyarosította. Eszes ifjú lévén szülei papi pályára szánták, a bécsi Pázmáneum papneveldében tanult. Egy ideig Szinnyei József, bibliográfus, irodalomtörténész magántanáraként is dolgozott, amiről Szinnyei így emlékezik meg: ,,Ruzicska Matyit azonnal megszerettük. Az élénk kis emberkét, szeplős arcával, vörhenyeges hajával és örökké mosolygó tekintetével, mindenkor szívesen láttuk, mert sokat tanultunk tőle. Egykor egy csomó írással lépett be hozzánk:  »No gyerekek, hoztam nektek valamit, aminek örülni fogtok«, mondá s lelkesedéssel olvasta fel Körner Zrínyi-jét magyarul. Előtte való nap az arénában hallotta német színészektől, aztán emlékezet után magyarra fordította. (…) A szabadságharc kezdetén én is beálltam honvédnek és Komáromban maradtam. Éppen jókor és váratlanul érkezett hozzánk Mack tüzérezredes, ez aztán rendet csinált. Kevéssel azután Rózsafy is megérkezett (már ekkor így hívták Matyinkat, ki a papi reverendát polgári ruhával cserélte volt föl); őt is Kossuth küldte. Mackkal együtt alapították a Komáromi Értesítőt, melyet Rózsafy szerkesztett. Ez a kis lapocska sok gondot adott akkor neki, mert írót nem igen talált a honvédek közt, újdonságot meg magának kellett csinálni a mi vigasztalásunkra, volt is abban vadabbnál vadabb kósza hír. A vezércikket is mind ő írta. Zsurnalisztikai pályáról Kossuth is elismerőleg nyilatkozott, midőn hozzá intézett levelében, melyet Bem Brussában személyesen adott át neki, ezeket írta: »… Barátja, Mack vezér tevékenysége oldalán ön lelkesítő tolla volt, mi Komárom városa s várának hős védszellemét lángra gyújtá s a lángot később a bátor, majdnem vértanui kitartás nagy tüzévé gyújtotta föl. Isten áldja s emelje ki romjaiból Komáromot! … «“

Ahogy Szinnyei is megemlíti, Rózsafy visszatért szülővárosába, és barátjával, Makk Józseffel elindították a Komáromi Értesítőt, melyben vidám cikkekkel tartották a lelket a reményvesztett magyarokban. Összesen 98 szám jelent meg, utolsó teljes példányát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. A szabadságharc bukása után mindketten Itáliába emigráltak, ahol több más menekült honfitársukkal kidolgoztak egy tervet, miszerint ha több országban egyszerre törne ki a forradalom, az esélyt adna Magyarország felszabadítására.

Kossuthtal az élen

Rózsafy 1850 decemberében levelet írt és a segítségét kérte az akkor már Kütahyában élő Kossuth Lajosnak. Először habozott, de végül 1851. márciusában vendégül látta Rózsafyt és Makkot, majd június 25-én saját kezűleg írt levelében meg is adta a felhatalmazást. Így jött létre a Makk-féle összeesküvés. A felhatalmazás kiterjedt a hadsereg újjászervezésére, a fegyverek és hadi felszerelések beszerzésére. A szervezkedés központja Bukarestben volt, Nagy József szabómester házában. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy felvegyék a kapcsolatot a román forradalmárokkal. A mozgalom előkészítésébe Makk az 1848-as forradalomból ismert emberei közül azokat vonta be, aki beszéltek románul: Figyelmessy Fülöp, Szarka László, Borza Áron és Hajnal Róza.

Makk József

Az összeesküvés szervezete – Giuseppe Mazzini olaszországi szervezkedésének mintájára – az „évszakrendszert” alkalmazta.
Az ország területét 12 részre osztották, ezeknek a vezetői voltak a „hónapok”. Ezek megszervezték a területükön a „hetek” (azaz megyék) kialakítását és így tovább lefelé a napokat (községek), órákat, sőt perceket és másodperceket. A szervezeten belül mindenki csak a felettesét ismerte. A szervezet tagjai nem gyűltek össze nagyobb csoportban, kizárólag csak négyszemközt érintkezhettek egymással. Az összeesküvés tagjai szinte kizárólag közép- és kisnemesek, városi kispolgárok és értelmiségi foglalkozásúak voltak. Az osztrák rendőrség azonban hamar leleplezte, köszönhetően a beépített kémnek, Bíró Mihálynak, a Marosaranyosszéki vezérnek. Csaknem 100 magyart ítéltek börtönre, közülük hetet akasztófán végeztek ki: Gálffy Mihály (Udvarhelyszék főparancsnoka), Horváth Károly (Háromszék főparancsnoka), Török János (Marosszék főparancsnoka), Bartalis Ferenc, Váradi József, Bertalan László, Benedek Dániel.

Bajtársak a sírig

Makk és Figyelmessy külföldre menekültek, Londonban találkoztak Rózsafyval, aki előbb még hazatért elbúcsúzni családjától, majd női ruhában álcázva magát elhagyta Komáromot.

1854-ben feleségül vette Wride Joe-t, és 1858-ban kiköltöztek Amerikába, ahol cimborája szomszédságában telepedtek le. Részt vett az amerikai polgárháborúban is. Makk József 1868. augusztus 27-én sárgalázban hunyt el bajtársa karjai közt Észak-Karolinában. Szinnyeivel folytatott levelezései alapján tudjuk, hogy Rózsafy Mátyásnak több gyermeke is született: Mór, Lilla és Lajos. 1884-ben még levelet írt Komárom vezetőségének, melyben arra kéri őket, hogy gondozzák és ápolják elhunyt szülei nyughelyeit. Majd 1893. május 6-án végleg álomra hajtotta szemét Washingtonban, sírhelye ma is megtekinthető az Arlingtoni Nemzeti Temetőben.

(Obergesell Emma, 16 éves gyakornokunk írása; a főkép illusztráció)

Szólj hozzá!