Szaharai szárazság és hőség

A szakemberek már az év elején megállapították, hogy nem lesznek jók a 2013-as időjárási kilátások: a globális felmelegedés miatt tapasztalt szélsőségeket tovább fokozhatja az idén érkező El Nino jelenség és az évtized legerősebb naptevékenysége.

Az elmúlt hetek extrém időjárása megviselte az embert és a természetet egyaránt.Egy kimutatásból viszont az tűnt ki, hogy 66 évvel ezelőtt még az ideinél is nagyobb szárazság gyötörte régiónkat. 1947 májusában Szlovákiában átlagosan kevesebb, mint 10, Ógyallán 5 mm csapadék hullott. Ógyalla abban az évben kitűnt egy másik negatív tényezővel is. A szárazság 83 napig tartott, ezzel rekordot döntött a város, mivel eddig ilyen hosszan tartó szárazságot még nem jegyeztek a krónikák. Földünk felszínét drámai változások alakítják majd, főként az időjárás lesz más. Olyan meleg lesz itthon, amilyen most Olaszország középső részén jellemző. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél. A tavasz már most szárazabb, és több a szélsőséges időjárási jelenség, mint a 20. század elején. Akár egy hónappal tovább tartó nyár, közel ötvennel több kánikulai, hőhullámmal járó nap, egy hónappal rövidebb tél – így fest majd országunk éghajlata 2050-ben, illetve 2100-ban a szakemberek véleménye szerint. „A trend világos. Az ország éghajlatát gyakoribb meleg-rekordok és ritkábban előforduló hidegek jellemzik majd, ezen a téren a mediterrán jelleg erősödik. Száztíz év mérési adatai jelzik, hogy egyre inkább melegszik hazánk éghajlata. Amióta műszeres időjárási megfigyelések léteznek, 1981 és 2010 között volt a leg­intenzívebb a melegedés. Ez a mindennapokban annyit tesz, hogy a múlt század elejétől kezdve máris nyolc nappal hosszabbodott meg a nyár, öt nappal több a kánikula, ezzel párhuzamosan tíz nappal kevesebb a fagyos nap, mint a századelőn. A modellszámítások alapján az is világos, hogy rövidebb lesz az igazi tél, vagyis csökken a fagyos napok száma. Országos átlagban még csak 15-28 nappal lesz kevesebb fagyos nap, de 2071 és 2100 között már 40-53 nappal. A kutatók következtetése az, hogy a 21. század végéig várhatóan gyakoribbá válnak a szélsőségesen meleg időjárási helyzetek, nagy hidegekre viszont ritkábban kell számítani. Az is biztos, hogy már most is kevesebb a csapadékos nap, és hosszabb ideig fordul elő tartós szárazság. A nyári szárazság megnyúlik, és a század végére tavasszal és ősszel is hosszabb aszályokra kell számítani.
DELTA