Szeptember 15-én avatják fel a komáromi Egressy Béni szobrot

A „Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre” hathatós közreműködésének köszönhetően városunkban e hónap közepétől Egressy Béni szobrát is megtalálhatjuk majd. A szobor leleplezésére szeptember 15-én kerül sor.  

Az Egressy szobor elkészítésével még a Jókai Egyesület elnöksége bízta meg a kiváló felvidéki szobrászművészt, Nagy Jánost. Mivel a kezdeti lelkes kezdeményezés sok akadályba ütközött, a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre felkarolta a nemes kezdeményezést, átvállalta Egressy Béni szobra felállításának szervezését.

Most pedig örömmel jelentik: Egressy Béni szobra elkészült! Az alkotóművész által megálmodott formában – a várkapuhoz vezető út bal oldalán – 2018. szeptember 15-én kerül felavatásra. Az ünnepség a Komáromi Városi Művelődési Központban (VMK) délelőtt 10 órakor kezdődik.

Így fog kinézni Egressy Béni szobra (fotó: Delta)

A Szózat elhangzását követően az egybegyűlteket Langschald István mérnök (és a baráti kör elnöke) üdvözli, majd Csáky Pál, európai parlamenti képviselő mond ünnepi köszöntőt.

A műsorban fellépnek: Boráros Imre (Kossuth-díjas színművész), Dráfi Mátyás (Jászai Mari-díjas színművész), Eliás Tibor (Erkel-díjas operaénekes), Nagy Ferenc (versmondó), Pfeiferlik Tamás (szólóénekes), Tóth Tibor (Jászai Mari-díjas színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója). Zongorán közreműködnek: Bíró Attila (karnagy, korrepetitor), Fekete Éva (a helyi művészeti alapiskola tanára); a komáromi Egressy Fúvószenekar, Szabó Ferenc vezényletével; a komáromi énekkarok: a Concordia vegyes kar (Pfeiferlik Annamária), a Gaudium vegyes kar (Stirber Lajos), a Vox Femina női kar (Hoffmann Józsefné Kemenes Vera vezényletével).

Ezt követi majd a szoborhoz való átvonulás. Boráros Imre szavalatát követően kerül sor a szobor leleplezésére, az egyházi áldásra, azután Kovács Gergelyné, kultúrtörténész méltatja a művet és alkotóját.

A szereplők és a szervezők – a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre, a Komáromi Városi Művelődési Központ, a Komáromi Jókai Színház – mindenkit szeretettel várnak.

 

 

Ki volt Egressy Béni és mivel érdemelte ki, hogy Komáromban szobrot állítsanak neki?

„A választ Szénássy Zoltán, A komáromi induló hőse c. könyvének Megkésett requiem c. fejezetéből idézem: „150 esztendő távlatából tesszük le a tiszteletadás szavakból font koszorúját, Egressy Béni emléke előtt, … Komárom népe emlékezik…a költőre, a színműíróra, a zeneszerzőre, a Klapka induló megalkotójára.(…) A 2000. esztendő is időszerűvé tette Egressy nevét… ekkor a reformkor óriása, Vörösmarty Mihályra emlékeztünk, kinek fő művét a Szózat-ot, Egressy zenésítette meg. <<Veszélyben a haza!>> (üzente Kossuth Lajos) Az 1848-as forradalmi hangulat hatására Egressy Béni is – mint oly sokan mások – önkéntesként ajánlja fel a kardját a haza szolgálatára. (..) Ott volt a kápolnai csatában, Dembinszky, 1849 február 27-én ahol súlyosan megsebesült, a lábára. (…) Mikor lábsebe némiképp begyógyult ismét szolgálatra jelentkezett. (…) Június elején már Komáromban találjuk. (…) Egressy Béni, aki Komáromban a helyőrség zenekarának volt az igazgatója, mindamellett még részt vállalt a hadisajtó, a Komáromi Lapok szerkesztésében is. (…) Amint köztudott – Klapka jóvoltából – a fegyverletételi szerződés alapján minden komáromi várvédő menlevelet kapott… Így kerülhették el sok ezren a vérpadot, a börtönt, a vádemelést. Ilyen menlevelet kapott Egressy Béni is, és így bántatlanul térhetett vissza a színházi életbe.”

Ha iskoláinkat nem lélekölő technokrata szellem uralná, ha azokban – főként középiskoláinkban – a művészetekre való nevelést nem szorították volna teljesen a perifériára, talán az is köztudott lehetne, hogy Erkel Ferenc zenésítette meg Kölcsey Himnusz c. költeményét – Nemzeti imánkat, mi több: ő, a magyar nemzeti opera megteremtője, s hogy legjelentősebb operáinak – Báthory Mária, Hunyady László, Bánk Bán – Egressy Béni írta a szövegkönyvét. Egressy Béni 1851. július 17-én halt meg Pesten. „Elhunytával – írja Szénássy Zoltán – a megjelent sok nekrológ közül egyet emeljünk ki: <<Halála nagy vesztesége a magyar dalirodalomnak és pótolhatatlan vesztesége Erkelnek, aki soha többé nem lel olyan szövegíróra, mint ez az istenáldotta „vadzseni”… talán egyik legfőbb érdeme, hogy fel tudta gyújtani Erkel alkotó képzeletét.>>

Az ízig-vérig komáromi lokálpatrióta Dr. Szénássy Zoltán a város „krónikása” 16 könyvéből 14-et szeretett szülővárosa Komárom történelmének szentelt. Ugyancsak szorosan az ő nevéhez fűződik az általa szorgalmazott Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület újraélesztése. Az egyület díszelnökeként a „tanár úr” volt az ötletgazdája a város egykoron „nagyjai” emlékének szentelt jónéhány emléktábla kihelyezésének is. A „komáromi induló hőse” – ahogy könyve címében Egressy Bénit nevezte – emlékének szoborformában való megőrzése is a tanár úr ötlete volt.”

 

(Stirber Lajos)