Tudósnőként a nagyvilágban – Hojčková Kristína
Sokan vágyunk az utazásra, a tehetségesebbeknek pedig megadatik, hogy mindezt hivatásból is tehessék. Így van ez Kristína esetében is, aki Komáromból 23 évesen vágott neki a világnak, és az energetikai szektor kutatójaként, jelenlegi doktori tanulmányai mellé immáron céget is alapított svédországi bázisában. A doktori cím megszerzése után pedig teljes körűen e szakterületen belül szeretne tevékenykedni. Hogy milyen tudósként, tudósnőként a tudomány területén? Kristína beavat minket.
A fiatal lány már gyerekkorától kezdve szeretett tanulni, így felnőttként is megmaradt tudásszomja, mely végül a szenvedélyévé vált. „Besztercebányán kezdődött az egész, a Bél Mátyás Egyetemen, ahol a BSc-diplomámat (bakalár) szereztem. Annyira feltöltött az iskola és a tudástáram bővítése, hogy a hétvégi haverozásokat is inkább tanulásra cseréltem.”
Külföld mindig is vonzotta őt, így 18 évesen az Egyesült Államokba repülhetett egy cserediák program keretén belül. „A külföldi tanulmányaim tökéletes lehetőséget nyújtottak arra, hogy a kellemeset a hasznossal összekössem: az utazást és a tanulást. Mai napig így élhetek és ennek hihetetlenül örülök. Sok munka áll mögöttem, de mindez megéri.” Már fiatalon megtanulta a nyelvet is, amelyet amerikai tartózkodásának is köszönhetően sikerült olyan szintre fejlesztenie, hogy jóformán még akcentust sem hallani beszédén. „Ragadnak rám a nyelvek, a svédet is viszonylag hamar elsajátítottam.” Kristína ugyanis már főiskolai tanulmányait is Göteborgban fejezte be angol nyelven.
Alapképzésben politikatudományt tanult, így először az állami szektorban dolgozott Budapesten a szlovák küldöttségnél, majd a szlovák parlamentben szakmai gyakornokként. „Nemrégiben pedig saját konzultáns céget alapítottam, amely kisebb cégeknek és start upoknak ad tanácsokat az energetikai szektorban. Kutatásaimmal, valamint a politikát és a technikát összekötve igyekszem a környezettudatos technológiát támogatni.”
Ráadásul Svédországban a nők helyzete jobbnak mondható. Nem léteznek olyan sztereotípiák és hierarchiai elvárások, amiben a nők ne tudnának érvényesülni az akadémiai körökben: „Szlovákiában vagy akár Németországban ez teljes máshogy van. Svédországban viszont nem érzek különbséget a férfi kollégáimmal szemben és ez nagyon tetszik. Annak ellenére, hogy máshol ez nehezebb, mindig támogatom a nőket, akik a kutatási területen szeretnének dolgozni, hogy vigyék véghez a céljaikat. Még ha a feltételek nem is ugyanolyan ideálisak.”
De hogy hogyan is néz ki egy tudós napja? Minden nap máshogyan, az adott munkatöltettől függően. „Időnként könyvekbe temetkezem, hogy új tanulmányi területet értsek meg. Máskor pedig terepen dolgozom és interjúkat készítek olyan aktivistákkal, akik bekapcsolódtak az energetikai innovációba. Az interjúkat ezután elemzem és összekötöm egyéb információforrásokkal, ami alapján végül tanulmányt készítek. Az írás folyamata a legintenzívebb, ilyenkor reggeltől estig csak a gép előtt ülök és alkotok.”
Kristína munkatöltete szerint azt kutatja, hogyan lehet elérni a 100 százalékos tiszta energiát káros anyagok kibocsátása nélkül. A legérdekesebb kutatása az egyszerű lakosok saját energiaforrásait érintik – mint a nap kollektorok és elemek – és hogy hogyan igyekeznek a lehető legnagyobb mértékben függetlenedni az energetikai rendszertől. Mivel már maga a téma is izgalmas, a fiatal lánynak rengeteg izgalmas helyre sikerült az évek alatt eljutnia. Az akadémiai együttműködések érdekében szinte egész Európát beutazta, de volt ahol workshopokat és konferenciákat látogatott meg. „Jártam már munkaügyben Amerikában és Ausztráliában is, ahol arról szerezhettem információkat, hogyan is változtatja meg az újrahasznosított energiaforrás az energetikai rendszer karakterét.”
A ranglétra tetején a világ egyes szegletei közül azonban mégiscsak Svédország áll, nem véletlenül választotta ezt a helyet lakhelyének. „Svédországban az emberek és a természet is gyönyörű, személy szerint számomra ez az az ország, ami nap mint nap teljesíti az álmaimat. Ami a kutatásokat illeti, egyértelműen Ausztrália volt a legnagyobb volumenű és a legkülönlegesebb számomra. Az energetikán belül a kontinensen tényleg progresszív módon igyekeznek az emberek átállni a függetlenedésre és, hogy ennek a tanúja lehettem, valóban szuper dolog. Jelenleg Kína fejlődését tanulmányozom, csakhogy a távolkeleti országba kijutni jóval bonyolultabb, hiszen rendkívüli módon védik a saját piacukat. Így jövőre Afrikába készülök a ruandai egyetemre. A párom pedig Ausztráliában él, tehát tervben van a doktori befejezése után, hogy odaköltözöm. Mindezektől függetlenül mindig Svédország lesz a szívem csücske és alkalomadtán szívesen térek majd vissza.”
Bevándorlóként sem volt negatív tapasztalata. „Nagyon gyorsan asszimilálódok. Amint elkezdtem elsajátítani a svéd nyelvet, már könnyebben megértettem a kultúrát és a hagyományokat is. Ezáltal jobban tudtam alkalmazkodni. Egyébként a mentalitásomat tekintve is eléggé svéd típusú vagyok, úgyhogy én már épp, hogy inkább Szlovákiában érzem a kultúrsokk hatását. Hiányzik a családom, és szívesen látogatok időnként Komáromba, teljes mértékben visszajönni viszont nem készülök. Eleinte volt ugyan honvágyam, de már megfordult. Szlovákiában tartózkodva érzem azt, hogy hiányzik külföldi otthonom.”
(Milány Kincső)
