Új laborral gazdagodott a 60 éves Alapy iskola
A dél-komáromi Alapy Gáspár Technikum és Szakképző Iskola jubileumi, hat évtizedes fennállását ünnepli idén. Április 18-án hivatalosan is megnyitották az intézmény új, modern laboratóriumát, amely a vegyésztechnikusi és a gyógyszerkészítő induló képzés hallgatóinak nyújt lehetőséget. A kiválóan felszerelt létesítményben a diákok a kutatómunka mellett a legfrissebb technológiai ismereteket is elsajátíthatják szeptembertől – írja a komarom.hu.
Az átadási ceremónián Pákozdi Szabolcs, a Tatabányai Szakképzési Centrum főigazgatója kiemelte, hogy bár Dél-Komáromban korábban nem volt hagyománya a vegyészképzésnek, a helyi munkaerőpiac most már igényli ezt a szaktudást. Ezért az Alapy Gáspár Technikumnak fontos feladata lett biztosítani a megfelelő képesítéssel rendelkező szakembereket.
Dr. Molnár Attila a város polgármestere köszönetét fejezte ki azért, hogy a település, a Viatris Kft-nek is köszönhetően újabb beruházással bővülhetett, és reményét fejezte ki, hogy az új laboratórium sok diák számára nyújt majd lehetőségeket az új szakirány megismerésére.
Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a szakképzés vonzereje jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, amit a diákok jelentkezési számai is tükröznek.
Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy Komárom-Esztergom megye hazánk gazdaságának második legjobban teljesítő megyéje, és hangsúlyozta a szakképzés átalakításának pozitív hatásait, amelyek segítségével a helyi vállalkozások partnerséget vállalhatnak a szakképzéssel, ami tovább erősítheti a térség és az ország gazdaságát.
Az új laboratórium átadását követően a jubileumi ünnepség a Jókai Moziban folytatódott.
A magyarországi szakképzés az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, valamint a diákok személyre szabottabb képzése
A Szakképzés Története és Jelentősége:
A szakképzés hosszú múltra tekint vissza Magyarországon. A középiskolai rendszerben a szakiskolák, szakmunkásképző iskolák hagyományosan azok voltak, amelyek a gyakorlatorientált, kézügyességet igénylő szakmákban készítették fel a diákokat. A rendszerváltás óta azonban számos változás történt a szakképzés területén, különösen az EU csatlakozás óta, amikor az uniós irányelvek hatására reformok indultak.
Az Átalakulás Folyamata:
Az elmúlt években a magyar szakképzés fő célja az ipari és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodás lett. Ennek érdekében olyan intézkedéseket vezettek be, mint például a duális képzési rendszer, amely lehetővé teszi a tanulmányok elméleti és gyakorlati részének egyidejű folytatását a vállalatoknál vagy intézményeknél. Emellett a tanulók számára nyitottabbá váltak a pályaválasztási lehetőségek, és nagyobb hangsúlyt kapott az egyéni érdeklődés és képességek figyelembevétele.
Duális Képzés:
A duális képzés egyik alapelve, hogy a diákokat közvetlen kapcsolatba hozzák a vállalati környezettel, és lehetővé teszik számukra, hogy a gyakorlatban is elsajátítsák a szükséges szakmai ismereteket. Ennek következtében a duális képzés hívei szerint a végzett hallgatók könnyebben találnak munkát, hiszen már a tanulmányaik alatt kapcsolatba léphetnek a potenciális munkaadókkal.
Szakképzés és Gazdasági Versenyképesség:
A szakképzés fontos szerepet játszik a gazdasági versenyképesség növelésében. A jól képzett munkaerő biztosítása elengedhetetlen a vállalatok hatékony működéséhez és innovációkhoz való alkalmazkodásához. Ezért a szakképzésre való beruházások és az ipar és oktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés növelése kiemelt fontosságú a gazdasági fejlődés szempontjából.
A Jelenlegi Kihívások:
Azonban bár jelentős előrelépéseket tettek a magyar szakképzés területén, továbbra is számos kihívással kell szembenézni. Ezek közé tartozik például a szakképzett munkaerő hiánya bizonyos területeken, az oktatási intézmények és az ipari szereplők közötti együttműködés fokozása, valamint az oktatás infrastrukturális és technológiai fejlesztésének szükségessége.