Város születik – Dél-Komárom újjáépítéséről rendeztek kiállítást
A tárlat november 24-én nyitotta meg kapuit a Brigetio Öröksége Látogatóközpontban. A megjelenteket Ódor János, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége elnöke és Számadó Emese múzeumigazgató köszöntötte.
A megnyitón számos történelmi személyiségek utóda is részt vett. Megjelentek mások mellett például Tóth Mihály, a város első polgármesterének unokaöccse, Alapy Gáspár polgármester unokája, Térfy András, Térfy Gyula miniszter dédunokája, valamint Dr. Szabó Kálmán tiszti főügyész unokái, és a híres főépítész, Komáromi Kálmán unokái is.
A kiállítást Szarka László történész, a Selye János Egyetem tanára és a Rubicon Intézet főmunkatársa nyitotta meg. Rámutatott, hogy 1923 óta – immár 100 éve – Komárom jogilag önálló városként működik, és részletesen beszélt a város fejlődéséről és történetéről. A II. világháborút lezáró béketárgyalások után a bal parton maradt a város összes fontos intézménye, ideértve a hivatalokat, a templomokat, kórházakat, oktatási intézményeket és kulturális központokat is. Új Komárom, a jobb parton azonban modern vidéki kisvárossá vált néhány évtizeden belül, lenyűgöző középületekkel, templomokkal, városházával és oktatási intézményekkel.
1938-ra a hétutcás településből 40 utcás, sakktáblaszerűen beépített város született város lett. A két világháború közötti években Komárom és Komárno között útlevéllel lehetett közlekedni. Egyetlen megkötés az volt, hogy a hidat 23 órakor zárták, s addig vissza kellett érni.
A kiállítás egyik központi eleme Alapy Gáspár a város első polgármestere irodájának bemutatása volt. Alapy 1925 és 1938 között irányította (Dél-)Komáromot, és szorosan együttműködött a város országgyűlési képviselőivel, Klebelsberg Kunóval és Zsindely Ferenccel, hogy biztosítsák a település fejlődését és jólétét.
Számadó Emese hangsúlyozta, hogy a nagyszabású kiállítás nem valósulhatott volna meg a Dél-Komárom városát fejlesztő és Észak-Komáromból érkező városvezetők, hivatalnokok, iparosok és kereskedők utódai nélkül. Ugyancsak fontos szerepet játszottak az egykori egyházi vezetők és iskolaigazgatók hivatali örökösei, akik családi, egyházi és iskolai relikviáikat kölcsönöztek.
Az ünnepélyes megnyitón Káplán György énekművész, a Magyar Kultúra Lovagja is fellépett.
A tárlat a Geniusz Program keretében jött létre, és várhatóan 2025-ig látogatható.
ALAPY GÁSPÁR (1880-1945) ősi Komárom megyei család sarjaként Észak-Komáromban született. Tanulmányai elvégzése után 1907-ben kezdett el dolgozni az észak-komáromi városházán. 1921-ben Dél-Komáromba jött, ahol bekapcsolódott a város vezetésébe 1922-től helyettes, majd 1928-től kinevezett polgármesterként. 
Városépítő tevékenysége során virágzó kisváros alakult ki. Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az egyesített Komárom polgármestere. 1944 augusztus 31-én nyugdíjba ment. 1944. október 17-én letartóztatták a nyilasok, a Csillagerődbe, majd Dachauba hurcolták ahol mint a 136708 számú fogoly halt meg 1945. február 5-én. A legnehezebb időkben is ki merte jelenteni: „Én esküt tettem rá, hogy minden polgár ügyét egyformán szolgálom!”
