Város 2013. 10. 07.

80 önkéntes 8 órán át takarította a komáromi kórház udvarát, az eredmény pedig önmagáért beszél

Szeptember 28-án több tucat önkéntes sereglett össze a komáromi kórház főbejáratánál azzal a határozott szándékkal, hogy segítsen. A közösség nagy része az interneten szerveződött, de szép számmal érkeztek olyanok is, akik a helyi sajtóban figyeltek fel a hírre: a komáromi kórház udvarát takarítanák civilek.

Peter Kološ igazgató-helyettessel egyeztettünk a munkálatok menetéről és a kitűzött feladatokról.

Tapintható volt az összefogás, mindenki tettre készen, saját szerszámaival érkezett a helyszínre. Egy rövid eligazítás után kezdetét vette a munka – a férfiak a gazt irtották, ügyesen bántak a láncfűrésszel és a fejszével, a hölgyek pedig elsősorban a szemétszedésben jeleskedtek. Teltek a szemeteszsákok szép sorjában – az előzetesen bebiztosított ötven, nagyméretű zsák már délelőtt megtelt kommunális hulladékkal és avarral. Becsléseink szerint mintegy 120 zsák telhetett meg hulladékkal – a közeli áruházban már mosolyogtak az eladók, amikor mi újra és újra szemeteszsákért jelentkeztünk. Közben sziszifuszi munkát végzetek azok, akik a kerítés lecsiszolására, újrafestésére vállalkoztak. Ketten a bejárati kaput csiszolták géppel – egész nap guggoltak, s még így sem sikerült azt teljesen befejezni.

Nagy öröm volt látni a rendezvényen fiatalokat – főként a Selye János Egyetemről érkeztek aktív hallgatók. Összesen mintegy tizenöten lehettek az egyetemről, ami nagyon nagy eredmény, hiszen sokszor egyáltalán nem érezzük a sok száz egyetemista jelenlétét a városban. Persze kivétel mindig van, ahogy azt ez az eset is bizonyítja. Csak így tovább!

A nyugdíjasklubból is érkeztek kórháztakarítók, akiket mi, fiatalabbak, bizony sokszor csak „duracellnyusziknak” neveztünk magunk között. Nem csoda, Kravec Magdi mamáék ketten nekilódultak, s bizony húsz zsákot megtöltöttek ilyen-olyan szeméttel – pár órácska alatt. Sok fiatal nem bírta volna velük az iramot… Egészen elképesztő! Gratulálunk, hölgyek!

Sokat segített nekünk javaslataival és jótanácsaival Gogola Miska bácsi, aki portásként dolgozik a kórházban. Köszönjük!

A rendezvény több szempontból is megérdemli a „jótékonysági” jelzőt, hiszen a munkák közben egy beteg kiscicára leltünk, akit még – hála az aktív fiataljainknak – aznap látott állatorvos.

Közben jókat ettünk a „tábori büfében” – volt tepertős-zsíros kenyér, ásványvíz és kávé is. Az önkéntesnap – a résztvevők fegyelmezett és célorientált hozzáállásának köszönhetően – nagyon sikeresnek bizonyult. Támogatók nélkül azonban minden sokkal nehezebb lett volna.

korhaztakaritas-2

Az egyéni felelősségvállalásról szóló, kétnyelvű jogi nyilatkozat Szalai Cyntia jogász munkája, a büfét Varga Edit, pálinkafőző nagymester és Bognár Zsuzsanna, a komáromi Borozó tulajdonosa biztosította. A kerítésfestéshez szükséges eszközökért – hígítóért, drótkefékért, dörzspapírokért, festékért, alapfestékért, kesztyűkért – hála Méhes Vilmosnak (Tonex kft.), Varga Ferencnek (Decart kft.), Szabó Józsefnek (FERRO 3000 vasbolt), Szénássy Tímeának (Delta hetilap) és Kovács Dávidnak (Gerzson – Reeboot számítástechnikai kisbolt). A traktort – mely nélkülözhetetlen segítséget nyújtott, s végig a harcsási hulladéktároló telep és a kórház között ingázott – Acsay Balázs vezette, s az üzemanyagot is állta. Csikktartókat készített, s ajánlott fel Pásztor László, nyugdíjas barátunk, s a beteg kiscicáról Farkas Orsolya állatorvos gondoskodott. Keszegh Béla közbenjárásával Benčič Péter biztosította a leceket a padokra. A szervezői teendőkben rengeteget segített Szuri András, a Selye János Egyetem hallgatója, s Beke Krisztián, a komáromi virágbajnok. A támogatóknak ezúton is nagyon szépen köszönjük a hozzájárulást!

Tudatosan hagytam a legvégére a Komáromi Városi Hivatalt. Mi, a szervezés során nem kértük fel a városvezetést a támogatásra, hiszen nem győzzük újra és újra leszögezni: az önkéntes mozgolódástól olyan távol szeretnénk tartani a politikát, amennyire csak lehet. Annak ellenére, hogy nem kértünk, hatalmas segítséget kaptunk. A városházáról is érkeztek aktivisták, s maga a polgármester is tiszteletét tette nálunk. Kaptunk pár karton ásványvizet, s amikor épp azon bosszankodtunk, hogy mit kezdjünk azzal a rengeteg szeméttel, amit egy nap alatt egyszerűen képtelenség elhordani, akkor a polgármester segítő kezet nyújtott. Felajánlotta, hogy személyesen gondoskodik a maradék hulladék elszállításáról. Tett követte az ígéretet: a mi rendezvényünk után két napon át dolgoztak a városi hivatal munkagépei – felpakolták az ott hagyott hulladékot, s elszállították azt. Hatalmas kő esett le ezzel a szívünkről, hiszen félmunkát senki nem szeret hagyni maga után. Az idő rövidsége miatt azonban nekünk sajnos mégis sikerült.

Az ott maradt hulladék elszállítását a városháza, pontosabban annak kommunális ügyosztálya biztosította – ezúton is köszönjük Patus Sándor osztályvezetőnek, hogy megszervezte az utómunkát. Ma már egy gally, vagy levélhalom sincs az udvaron. A kerítésfestés azonban még további feladatokkal vár bennünket, hiszen a száradási időt tanácsos volt most is betartani, így egyelőre csak alapozó van a kerítésen, s a kapu sem készült el… Még nem sikerült nekilátni a sérült padok újralecezésének sem. Sebaj! Október 19-én, 9:00-kor újra találkozunk, hogy befejezzük azt, amit elkezdtünk. A részletekkel a FB-on és a regionális sajtóban jelentkezünk, figyeljék a híreket! Mindenkit szeretettel várunk!

Végezetül szeretném megköszönni mindenkinek, aki eljött és a hétvége egy részét társadalmi munkára szánta! Volt, aki csak egy negyedórát tudott velünk tölteni, volt, aki egy percre sem állt meg nyolc órán át… Mindenki előtt le a kalappal!

Kiss Réka, szervező