Penta Essentia – Zene az öt géniusz földjéről

Különleges koncertre kerül sor február 24-én 19:00 órától Komáromban, a Tiszti pavilon dísztermében.

A mohácsi csata jubileumának alkalmából rendhagyó vállalkozásra szánta el magát Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző. A művész a Mohácsi vész 500. évfordulójára komponált egészestés színpadi zeneművet, amellyel a fél évezrede történt eseménynek kíván mementót állítani.

A darab kamarazenekari változatával a szerző és zenésztársai az emlékév során belföldi és határontúli helyszíneket érintve bejárják történelmi hazánk, a Kárpát-medence előadótermeit Beregszásztól Lendvaig, Kassától Szabadkáig. A turné záróakkordjaként a tárogatóra, szimfonikus zenekarra és kórusra komponált zeneművet a Szent István Filharmonikusok és Kórus mutatja be 2026. november 15-én a Zeneakadémia nagytermében.  

AZ ELŐADÁSRÓL

“A mű a juhászbojtár és a leány szerelmének szimbolikus történetén keresztül, a próza, a népdalok és a komolyzene eszközeivel viszi végig nézőjét-hallgatóját a magyar nép identitás keresésének viszontagságos útján.  Kiemelendő, hogy a mű mondanivalója nem a tragédiára fókuszál, hanem a nemzeti összetartozás időtlen és határokon átívelő üzenetét hordozza” – vallja az alkotó. 

A fiatal zeneszerző elmondta, hogy kerek hét évvel ezelőtt, mikor már az emlékévre készülve a mű megírásába kezdett, Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette meg őt, amelyben az író a “mit jelent magyarnak lenni” kérdésére ad izgalmas választ: „magyarnak lenni annyit jelent, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”. A mű címe is (Penta Essentia) erre a hamvasi gondolatra rímel, ez a hívószóva a balladának, amely az előadás prózai keretét adja.

A szimbolikus történetben a juhászbojtár és a leány szerelme a Kárpát-medence öt nagy tájegységét bejárva bontakozik ki. Délvidék, Dunántúl, Felföld, Erdély végül az alföldi Puszta a történet helyszínei. A balladát narrátor beszéli el, a népénekesek – akik a főszereplőket alakítják – pedig az adott tájhoz kapcsolódó népdalok megidézésével keltik életre a cselekményt. A népdalokból zeneművek sarjadnak, amelyek a kamarazenekar előadásában sodorják a hallgatót a történet mélységeibe. 

Az előadás érdekessége, hogy az ősi hangszer, a tárogató is főszerepet kap benne: a „magyar lélek hangjaként” emlegetett kultikus hangszer dallamai vezetik végig a hallgatót a történet színhelyein.