A 30 éves Gimisz csillagai

A Selye János Gimnáziumban működő Gimisz Diákszínpad idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. 2023. november 11-én a komáromi Egressy Béni Művelődési Központban egy nagyszabású gálán emlékeztünk meg erről a kerek évfordulóról.

A gála nyitóképe felemelő érzést nyújtott: az 1994-ben a Diákszigetre induló és ott próbáló gimiszeseket láthattuk archív filmfelvételen. Majd a Kiss Péntek Józseffel készült interjúrészletben maga a rendező beszélt a kezdetekről.

1993 őszén az akkori végzős gimnazisták azzal a kéréssel keresték meg Kiss Péntek Józsefet, hogy az aktuális szalagavatói műsor egy zenés színházi előadás legyen. A rendező választása a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. kultikus musicalre esett.

Egy profi előadáshoz profi név is dukál! Abban az időben működött egy Magyar Ifjúsági Szövetségnevű polgári kezdeményezés, melynek akkori vezetője Kis Péter volt. Szervezetük nevének akkori rövidítése a MISZ volt. A gimnázium és a szövetség együttműködésének köszönhetően jutott el a csapat 1994 nyarán a Diákszigetre a Képzelt riport… darabjával, de a mára már szinte fogalommá vált Gimisz név is ennek a kapcsolatnak köszönhető.

Színjátszó csoportunknak fennállása óta három nagyon erős tartóoszlopa volt: a városi művelődési központ, Komárom városa és természetesen a gimnázium. Ezen bástyák képviselői, a művelődi központ igazgatója, Lakatos Róbert, Komárom város polgármestere, Keszegh Béla és Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója ünnepi beszéddel köszöntötték az jelenlévőket. Együtt ünnepeltek velünk meghívott vendégeink:

Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke, ill. megyei képviselők; Keszegh Béla polgármester és városunk képviselői; Tóth István Konstantin bencés atya, a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium igazgatója, valamint Langschadl István mérnök úr, a gimnázium Öregdiák egyesületének elnöke és az egyesület tagjai.

A diákszínpad ötlete ugyan a tanulóktól eredt, ám Kiss Péntek József mellett az első pillanattól kezdve lelkesen támogatta az ötletet a Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium akkori igazgatója, Dr. Ipóth Barnabás, s az ügy mellé állt a helyi városi művelődési központ akkori igazgatónője, Varga Anna is, akit szónokaink sok szeretettel köszöntöttek a színpadon.

 A Gimisz első produkciójának elképesztő sikeréről még csak álmodni sem mertek a szereplők, a rendező; a darabot kb. nyolc és félezer néző látta. Ettől fogva – egy próbálkozást kivéve – a zenés darabok, a musicalek hozták/hozzák meg évről évre a csapatnak a megérdemelt sikereket.

A Képzelt riportot a Grease, az Ezek a fiatalok, a Hair, a Kosztolányi Dezső-regény és a Sztárcsinálók musical adaptációja, a Néró követte.

Az 1998/99-es tanév egy újdonságot hozott a Gimisz életébe, mely hosszú éveken, évtizeden át nagyon sikeresen működő ötletnek bizonyult. Létrejött a diákszínpad ún. B-csapata, mely a gimnázium alsóbb évfolyamaiból verbuválódott színjátszókkal működött. Így a negyedikesek által sikerre vitt aktuális darabot a későbbi hónapokban ők is játszották, ők is sikerre vitték. Ilyen kettős szereposztásban vált országszerte és a határon túl is sikerdarabbá A dzsungel könyve, a Valahol Európában, a 2000-es Popfesztivál, a Padlás. A Gimisz Szlovákia számos régiójában „turnézott”, több éven át vendége volt a Határon Túli Magyar Fiatalok Kulturális Találkozójának. A Vendégségben Budapesten elnevezésű fesztiválra, ill. a budapesti Thália színházbeli fellépésre Goldchmidt József révén jutott el színjátszó csoportunk.

A B-csapat az évek folyamán olyan népszerűvé vált a diákság körében, hogy – míg eleinte a szalagavatói darab újraértelmezése volt a cél – pár év múlva már önálló színjátszó csoporttá alakultak: így jött létre a Középgimisz. 2009-től Csengel Mónika vezetésével a Jókai Napokon kívül számos seregszemle sikeres résztvevői voltak (pl. a pécsi Nemzetközi Diákszínjátszó verseny, erdélyi seregszemle, a zsámbéki Határon Túli Magyar Amatőr Színjátszók Nemzetközi Seregszemléje). A Jókai Napokon is nagyszerű elismeréseket kapott a Középgimisz: színjátszóink Ferenczy Anna-díjban, a legjobb férfi, ill. női alakítás díjában részesültek, de a legjobb rendezés díját és a Nívó-díjat is kiérdemelték színjátszóink, ill. a rendező.

2002. május 7-én a Király Kis Miklós és Tündér Tercia c. darabbal debütált a „Kisgimisz”, melynek alapítója és éveken keresztül a rendezője Szabó Csilla volt. Az ő munkáját folytatta 2007-től Csengel Mónika. A csapat kimagasló sikereket ért el a Duna Menti Tavasz gyermekszínjátszó fesztiválon, számos díjjal jutalmazták kreatív előadásaikat.

A Gimisz rendezőjét, Kiss Péntek Józsefet és társrendezőjét, Spátay Adrianát állandóan az útkeresés, a megújulás, a friss művészi látásmód foglalkoztatta. Kilenc év zenés darabjai után így került sor Petőfi Sándor A helység kalapácsa c. vígeposzának színpadra állítására, 2003-ban a Jó estét nyár, jó estét szerelem c. gyönyörű kivitelezésű, ám komor hangulatú mű után a közönség igényeit figyelembe véve visszatértek a musicalek világába, sőt, azon belül is az ismertebb vagy a könnyedebb hangvételű darabokhoz.

Az említett darabok szövegkönyvét a rendező, ill. Varga Emese (a Jókai Színház dramaturgja – művészeti vezetője) írták, a 2004-es évben Kiss Péntek rendezőtársa és szövegkönyvírója Csengel Mónika lett. A műfaj is megújult, választásuk a Csárdáskirálynő c. nagyoperettre esett.

A Gimisz történetében a 2005-ös évben járunk, amikor is Weöres Sándor Holdbeli csónakos zenés mesejátékát adták elő, melyet a következő évben egy filmadaptáció, a Csinibaba követett, majd ezután a könnyed bohózatok sora jött: a Hyppolit, az Egy szoknya, egy nadrág.

A 2009-es év darabja a legendás West Side Story volt, melyet tíz év után ismét a leporolt, aktualizált és a rendező által újragondolt formába öntött Popfesztivál követett.

A mára már kultikus Üvegtigris 2. c. film színpadi adaptációjával – Üvegtigris-Flash címmel – 18 év nagyon sikeres munka után Kiss Péntek József és Spátay Adriana megváltak a Gimisztől, a rendezői-dramaturgiai munkát Csengel Mónika, a városi művelődési központ munkatársa vette át. Mónika ott volt az 1993-as kezdetnél mint szereplő, majd az évek folyamán az egyes produkciók alkotótársaként is közreműködött.

A Gimisz az utóbbi tíz évben Bajkai Csengel Mónika vezetése alatt hűen folytatta az elkezdett hagyományokat; egy-egy szalagavatói darab mindmáig fontos eseménynek számít nemcsak a gimnázium, hanem a város életében is. A Lóvá tett lovagok klasszikus shakespeare-i darab mellett színpadra került a Liliomfi, a Diótörő, A túl a Maszat-hegyen mesemusical, a Szép nyári nap, az Abigél, a Hegedűs a háztetőn, az Anconai szerelmesek, a fiatalok művészvilágát bemutató A hírnév ára, de a könnyedebb, szórakoztató-kacagtató Fekete Péter is nagy sikert aratott.

Kell egy csapat – hangzott el a Valahol Európában c. darabban –, a gálára is kellett egy fellépőcsapat, csakhogy nagyon nehéz volt a választás. A Gimisz 30 éve alatt több ezer diák lépett a színpadra, köztük nagyon sokan életükben először – és sokszor a Gimisszel utoljára – álltak közönség előtt. Ám számos volt gimiszes a művészi pályán elindulva mára befutott, sikeres előadó- és színművészként, művészi szerkesztőként, zenészként folytatja a gimnáziumban megkezdett utat.

A gála összeállítói – Bajkai Csengel Mónika főszervező, Varga Emese és Spátay Adriana – olyan volt színjátszókat kértek fel a szereplésre, akik az amatőr színjátszást mára hivatásukként, diplomás művészként űzik.

Nagy örömünkre a megszólított volt gimiszes művészeink örömmel jöttek vissza szárnypróbálgatásuk színhelyére, s ugyanazt a boldogságot, derűt sugározták a szempárok a produkcióik alatt, amely annak idején is „lejött” a színpadról.

Felejthetetlen művészi élményt nyújtottak:

Lajos András, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze; Szurcsík Ádám, a Pesti Magyar Színház színművésze; Ponty Tamás szabadúszó színművész; Kristóf Réka operaénekesnő; Molnár Gusztáv színművész; Csémy Balázs szabadúszó színművész; Bencsík Stefánia színművész; Habodász István, a Déryné Program társulatának színművésze; Ficza István színművész, a budapesti Örkény Színház tagja; Jókai Ági szabadúszó színművész; Csintalan Márk gitárművész; Holocsy Katalin, a komáromi Jókai Színház művésze; Dékány Nikolett, a nyitrai Andrej Bagar Színház tagja; Szvrcsek Anita színművésznő; Hostomský Fanni és Szebellai Dániel, a komáromi Jókai Színház tagjai; Melecsky Kristóf, szabadúszó színművész.

Az est háziasszonya Hernandez Franco Vivien volt, az M2 Petőfi TV szerkesztő-műsorvezetője.

1993-ban Hevesi Endre egykori gimnazistának köszönhetően egy zenekar is alakult, melynek két akkori tagja a gála estéjen is a színpadra lépett: a billentyűknél Szalai Gábor zenélt, basszusgitáron Dömötör Ede játszott. A  zenekar az ünnepi estre a Gimisz három generációjából verbuválódott: a két alaptag mellett szólógitáron Hostomský Fanni játszott, a doboknál Csintalan Györgyöt láthatták.

A műsor folyamán Bajkai Csengel Mónika a színpadra szólította azokat a volt munkatársakat, akik az elmúlt 30 évben munkájukkal művészileg hozzájárultak a Gimisz sikereihez.

Zenei vezetők: Hanzsèr Árpád, Zsákovics László, Kulin Eduard, Kalmár Zsuzsa, Farnbauer Péter, Pálinkás Andrássy Zsuzsanna.

Koreográfusok: Lucza Horváth Xénia, Csenky Nikoletta, Oravec Roland, Keszeg István.

A Kisgimisz alapító rendezője: Szabó Csilla. Dramaturgok, asszisztensek: Varga Emese, Spátay Adriana.

A valamikori alkotógárdából, többen nem tudtak részt venni az ünnepségen, ám az ő munkájukat is köszönjük: Kovács Katalin zenei vezető, Mészáros Denisa, Kules Katalin, Pavlovič Petra koreográfusok, Kurucz Ottó fotós és a Középgimisz egykori rendezője, zenei vezetője, asszisztense Ölvecky András.

Gálánk utolsó része az emlékezésé volt. A 30 év hosszú idő, sajnos, páran a nagy csapatból már nincsenek köztünk. Az évek folyamán itt hagyott minket a gimnázium volt igazgatója, fizikatanára, Dr. Ipóth Barnabás, aki a Gimisz születésének pillanatától lelkes híve, elkötelezett támogatója volt az iskolai színjátszásnak. A 30-as gálát a csapat volt rendezője, Kiss Péntek József sem érte meg, de hisszük és éreztük, hogy csak fizikailag nem volt velünk, hiszen tanítása, szellemi hagyatéka mindmáig velünk van, a Gimisszel a Gimiszben él tovább.

Gálaestünket a Popfesztivál Arra születtünk című ikonikus dalával zártuk. A közönség állótapsa a fellépőkön kívül az est profi technikai színvonalát biztosító Stugel Tibort és Ferenczy Kornélt is megillette.

Köszönjük támogatóinknak, hogy ügyünk mellé álltak, és hozzájárultak gálaestünk méltó lebonyolításához.

Támogatónk volt a Kisebbségi Kulturális Alap és Komárom városa. Rendezvényünket magánszemélyek is támogatták: Dr. Ipóth Szilárd; Nagy Zsolt mérnök, a csallóközaranyosi szövetkezet elnöke; Dr. Stirber Zoltán, Kása Szilárd mérnök, Kurucz Csaba mérnök, Bóna Marián vállalkozó, Olláry Viktor mérnök.

Végezetül köszönetet mondunk a Selye János Gimnázium igazgatójának, Andruskó Imrének, ill. a komáromi Egressy Béni Művelődési Központ igazgatójának, Lakatos Róbertnek, akik – az alapítókhoz hűen – teret és lehetőséget adtak és adnak a rendezőnek, Bajkai Csengel Mónikának a Gimisz Diákszínpad újabb sikereinek eléréséhez.

Spátay Adriana