A Duna alacsony vízállása kőtömböket hozott felszínre Komáromnál, a szakértő szerint az 1909-es híd maradványai
A komáromi vasúti hídnál méretes, megmunkált kőtömbök emelkednek ki a Duna apadó vizéből. Gráfel Lajos nyugalmazott műemlékvédő, Komárom építészeti örökségének ismerője szerint nagy valószínűséggel az eredeti vasúti híd maradványairól van szó.
A száraz nyár annyira lenyomta a folyó vízállását, hogy a mederből olyan objektumok bukkantak elő, amelyek egyébként évekig víz alatt vannak. Főleg a kora esti órákban többen időznek a parton, néhányan pedig egyenesen a szabaddá vált mederbe merészkednek. A vízből kiemelkedő kőtömbök így azokat is érdekelni kezdték, akik eddig soha nem látták őket.
Gráfel emlékeztet arra, hogy az eredeti vasúti hidat 1909-ben építették Feketeházy János hídépítő mérnök (1842 – 1927) tervei alapján. Az ő nevéhez fűződik többek között a komáromi Erzsébet-híd (1891 – 1892), a Párkány és Esztergom közötti Mária Valéria-híd (1893 – 1895), valamint a budapesti Ferenc József-híd, a mai Szabadság híd (1894 – 1896) is.
A mai hidat 1954-ben adták át
A komáromi vasúti híd nem élte túl a második világháború végét: a visszavonuló német csapatok 1945 márciusában felrobbantották. Az új összeköttetés közel egy évtizeddel a háború után épült meg Észak- és Dél-Komárom között: az új vasúti hidat 1954. december 28-án adták át ünnepélyes keretek között, és ma is használatban van.
Gráfel szerint a folyó mostani állapota alkalmat ad arra, hogy a mai híd elődjének maradványait saját szemmel lássák az érdeklődők. A történelmi felfedezés ugyanakkor az aszály kellemetlenebb oldalához tartozik: a szárazság az idei nyáron a dunai hajózást és a térség vízháztartását is érzékenyen érintette.
Ha kíváncsi, hogyan épült meg a mai híd, olvassa el cikkünket: Így építették újjá a komáromi vasúti hidat a 20.század közepén
Forrás: ma7.sk, Fotó: Marian Hatina
