A Holokauszt tanítása – egy kicsit másképp

2003 áprilisában a Selye János Gimnázium igazgatója, Andruskó Imre kezdeményezésére az intézmény a Komáromi Zsidó Hitközséggel együtt Holokauszt-emléknapot rendezett. A program célja az volt, hogy megismertesse a komáromi gimnázium tanulóit a vészkorszak történetével, valamint az, hogy a formális és informális oktatás módszereivel emléket állítson Komárom és környéke egykori zsidó lakosainak.

Azóta minden év szeptemberében emléknapot szervez az iskola. Évente több alkalommal megpróbálják a felnövekvő korosztály számára tanárok és a neves vendégelőadók tanúságtétele révén egyértelművé tenni, hogy a múlt felkiáltójelei a mai társadalom számára is intőjelek.  Több vendégelőadó érkezett már Izraelből, Magyarországról, többször járt a gimnáziumban a Komáromi Zsidó Hitközség alelnöke, Dr. Novák Tamás vagy a Jókai Gimnázium történelemtanára, Beró László. Chava Baruch, a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet tanára „A Holokauszt mint pedagógiai-módszertani kihívás“ címmel tartott előadást.

Képek bemutatásával is érzékeltette a Holokauszt fogalmát. Mindezzel megerősítette a résztvevőkben azt, hogy a Holokauszt páratlanul nagy tragédia és bűntény az emberiség történetében, amivel mindenképpen kiemelten kell foglalkozni az oktatásban. A pedagógiai elvek tisztázása után Chava Baruch beszélgetést vezetett a Holokauszt tanításáról.

A Selye János Gimnázium köztudottan sok tanulmányutat szervez nem csupán szűkebb pátriánkon belül, tanulóink Európa számos országában jelen vannak egy-egy tanév folyamán. Szénássy Edit némettanár kétszer is lengyelországi autóbusz-kirándulást szervezett, amelynek köszönhetően a diákok átélhették a holokauszt egyik legdrámaibb emlékhelyének torokszorító hangulatát az auschwitzi és birkenaui haláltáborokban.

Diákjaival immár nyolcadik alkalommal kapcsolódik be a gimnázium magyartanára a dr. Kardos Albert Nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenybe. A hagyományosan három fordulóból álló szavalóverseny első részében zsidó származású írók, költők alkotásait tolmácsolják a szavalók, majd következik a szabadon választott művek előadása. Az eddigi nyolc év alatt hét 1. hely, három 2. helyezés és egy 3. hely  született. Az intézmény jó kapcsolatot ápol a Komáromi Zsidó Hitközséggel, a diákok minden évben ellátogatnak nemcsak a hitközségbe, de a zsinagógába és a temetőbe is.

A gimnázium egykori tanulói, a Paszternák testvérek többször jártak már az iskolában, különböző interaktív programokkal színesítették az előadásokat. A gimnázium tanárai közül hárman Kehila haver-díjasok, melyet azon nem zsidó emberek kaphatnak, akik sokat tettek, tesznek a zsidó hagyományok, kultúra ápolásáért, a közösségek emlékének megőrzéséért.

Az iskola diákjai idén részt vehetnek majd az Élet menetén, mely egy 1988 óta működő nemzetközi oktatási program. Célja, hogy a holokauszt tényét és a mára vonatkozó tanulságait oktassa, s ezzel a jelent és a jövőt szolgálja. Az egykori halál menete, az Auschwitzból Birkenauba vezető három kilométeres út e rendezvény által az „Élet Menetévé” válik minden évben, a holokauszt nemzetközi emléknapján. Ma már 55 országból érkeznek fiatalok és idősek, zsidók és nem zsidók Lengyelországba, a legnagyobb, a második világháború idején épült és működő haláltábor-komplexumból fennmaradt emlékhelyre. A program április 10-13. között zajlik, előtte a diákok felkészítő szemináriumokon vesznek részt, hogy felkészítsék őket arra, ami ott vár rájuk, mind történelmileg, mind lelkileg.

Úgy gondolom, hogy aki ezt személyesen látja, nem lesz holokauszt tagadó, rasszista, gyűlölködő. A téma örök, az aktualitása annál inkább az. Hazánkban és szerte a világon a diákok toleranciára és aktív állampolgárságra nevelése nem csupán a tananyag része, hanem valljuk be, egyre sürgetőbb aktuális feladat is. A diákokhoz pedig olyan módon kell eljuttatni egy-egy történelmi korszak eseményeit és az azokból levont vagy levonni kívánt következtetéseket, amelyek nemcsak egyfajta megelőző célt szolgálnak a jövőre nézve, hanem le is kötik az Y-generációt.

(Králik Zsuzsanna főszervező)