A nagyberuházások és a pályázatok éve
interjú dr. Molnár Attilával, Dél-Komárom polgármesterével
A dél-komáromi képviselő-testület nemrég nagy többséggel fogadta el a település idei költségvetését. Dr. Molnár Attila polgármestert a komarom.hu kérdezte a részletekről.
– Bár jogszabály nincs rá, a magam részéről továbbra is fontosnak tartom, hogy a konkrét számokat tartalmazó költségvetés megvitatása előtt már egy úgynevezett költségvetési koncepcióval rendelkezzen a város. Ezt az általános irányelveket tartalmazó dokumentumot már tavaly év végén elfogadta a képviselő-testület. Az ebben megfogalmazott gazdaságpolitikai tervek évről évre segítik a költségvetés minél gyorsabb és zökkenőmentesebb elfogadását.
A büdzsé összeállítását egyébiránt mindig széles körű társadalmi egyeztetés, számos szakmai megbeszélés előzi meg, nem volt ez másképp idén sem. Ezúttal is megkértem az intézményvezetőket, a szakszervezeteket, a roma nemzetiségi önkormányzat vezetőségét, a nagyobb városi civil egyesületek képviselőit, az idősügyi tanácsot, a DiViSz fiataljait, a történelmi egyházak vezetőit, illetve természetesen a képviselő-testület tagjait, és közvetlen pénzügyi munkatársaimat, hogy együtt alakítsuk ki városunk költségvetésének számait.
A 2020-as sarokszámoknál elsősorban a folyamatban lévő pályázatokhoz szükséges önerő biztosításának elsőbbségét kellett figyelembe vennünk. Emellett természetesen a komáromiakat közvetlenül érintő új támogatási formákra is különítettünk el forrást. Olyanokra gondolok, mint a fiatalok első lakáshoz jutási támogatása, a korábbi 100.000-es kelengyepénz duplájára emelése, a 70 éven felüliek térítésmentes tüdőgyulladás elleni vakcinázási programja, a Selye Kórház és az alapellátás támogatása, a praxistámogatás, vagy épp a környezetvédelmi alap létrehozása, és a klímastratégia megalkotása.
Úgy gondolom, hogy mindezen, a korábbi szerteágazó támogatási rendszert (a 100.000 Ft-os támogatás az első házasok részére, a kismamák és a diákok helyi járatokon való utazási költségeinek átvállalása, a térítésmentes bölcsődei és óvodai étkezés, a városi úszóprogram, a hétvégi sebészeti ambulancia és a gyermekügyelet finanszírozása, a térítésmentes rotavírus elleni védőoltás, a 70 éven felüliek szemétszállítási díjának átvállalása, a kedvezményes telekvásárlási lehetőség a CSOK-támogatásban részesült családoknak és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben való részvétel) kiegészítő intézkedések még inkább hozzájárulnak ahhoz, hogy Komáromot valóban közös otthonunknak tekinthessük.
– Polgármester úr, hallhatnánk konkrét számokat is?
– A büdzsé kiegyensúlyozott, hiányt nem tartalmaz. Mind a kiadási, mind pedig a bevételi oldal 16,5 milliárd forinttal számol, amelynek jelentős része feladathoz kötött. Fontos tudni, hogy valamennyi pályázatunkat a teljes megvalósítási összeggel kell szerepeltetnünk a költségvetésben.
A bevételi oldalunkon fejlesztési hitelkeret és állami normatíva is áll, ez utóbbi a kormányzati gazdaságpolitikának köszönhetően mára elérte az 1 milliárdot. A helyi adóbevételeinket is magasabbra várjuk a tavalyinál, terveink szerint 3,6 milliárd forint körül alakul majd ez a szám. Ennek jelentős része a kis- és középvállalkozások által befizetett iparűzési adón túl az ipari parkunkban termelő gazdasági társaságoktól származik. Ebből az összegből élünk, ebből finanszírozhatjuk infrastrukturális fejlesztéseinket, csakúgy, mint a komáromi családok támogatási rendszerét és a pályázatinkhoz szükséges önrészt is. Az önkormányzati területek eladásából jelentős többletbevételre számítunk idén is.
– A családtámogatási kedvezményrendszer kibővítéséről már esett szó, mi ezen túlmenően az idei költségvetés prioritása?
– Ez az év az állami nagyberuházásokról, továbbá az elnyert pályázataink megvalósításáról fog szólni. Szinte nem telik majd el úgy hónap, hogy ne vágnánk át a nemzeti színű szalagot egyik vagy másik új komáromi létesítmény átadóján. A kiadási oldalon egyébként főként éppen az elnyert pályázatainkhoz tartozó általunk fizetendő önrész összegek szerepelnek. Ez a tény nagyban befolyásolja pénzügyi mozgásterünket. Az év során folytatódik majd a komáromi utak, utcák, járdák javítását, a közvilágítás bővítését célzó igények felmérése, de az ilyen irányú komfortérzetet javító beruházásokra minden bizonnyal inkább a következő esztendőben kerül majd sor. Pályázataink jó részénél már lezajlott a közbeszerzés vagy most zajlik, ami azt jelenti, hogy néhány hónapon belül kezdődik az adott a beruházás.
– Kérem vegyük ezeket sorba…
– Zajlik az új múzeum kialakítása a korábbi mezőgazdasági kombinát épületében, továbbá nemrég kötöttük meg az ELTE-vel azt a stratégiai megállapodást, amelynek köszönhetően hazánk egyik legpatinásabb egyeteme városunkba hozza a régészeti gyakorlati képzését. Dr. Borhy László barátom, az egyetem rektora úgy fogalmazott az aláíráskor, hogy ez a több mint két évtizedes előkészítés után tető alá hozott együttműködés semmiképp sem egy út vége, sokkal inkább egy szorosabb közös szakmai munka kezdete. A magam részéről ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy ennek a munkának az eredményeként Komárom felkerül a hazai felsőoktatás térképére is.
A buszvégállomás mellett épül az új nonprofit szolgáltatóház, ahová a Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény települ, de itt kap helyet a DiViSz (Diákönkormányzatok Városi Szövetsége) új irodája és egy családbarát játszótér is.
Megkezdődött a Zöld Város projekt, amelynek keretében nem csupán a Jókai liget zöldfelülete újul meg, de zenepavilon is épül, sőt a Brigetio Gyógyfürdő is részben új parkolót kap, míg a környező utcákban korszerű járdákon sétálhatunk majd. Itt jegyzem meg, hogy a családok nagy örömére a ligetben már áll az észak-komáromi Öregvárat modellező modern tematikus játszótér, és végéhez közelít a Jókai Gimnázium teljes energetikai felújítása is.
Az ipari parkban inkubátorház épül, ez abból a szempontból fontos, hogy a hozzánk betelepülni szándékozó gazdasági társaságokat megfelelő infrastruktúrával tudjuk majd fogadni. A projektnek köszönhetően megépül az ipari park új csapadékelvezető rendszere is, így többet nem fordulhat elő olyan eset, mint néhány éve, mikor a heves esőzés miatt több napig megközelíthetetlen volt az ipari park, ebből kifolyólag termeléskieséssel kellett szembenéznie az ott működő cégeknek, ami végső soron az általuk a városnak fizetett iparűzési adóban is megmutatkozhatott.
Az önkormányzat elkötelezett a zöld szemlélet mellett, ennek szellemében nemsokára indulhat a geotermikus projekt is, amelynek köszönhetően a föld hőjével fűthetjük majd a Városi Sportcsarnok és a fürdő ingatlanjait is. Az pedig csak hab a tortán, hogy idén megnyitja kapuit a nagyközönség előtt a felújított Csillagerőd, illetve, hogy végre átautózhatunk majd az új Duna-hídon is!
Otthonunk olyan fejlődési pályán van, amilyenre még nem volt példa a város történelmében. Ez valamennyi komáromi közös sikere! A napokban elfogadott idei költségvetés pedig ezt a közösen elért, példaértékű komáromi sikert hivatott támogatni!