A reformáció története Komáromban és környékén
A fenti címmel rendezett konferenciát a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára. A november 9-ei eseményen zsúfolásig megtelt Dél-Komárom városházának díszterme. A megjelenteket dr. Molnár Attila polgármester köszöntötte, a konferencia házigazdája dr. Wencz Balázs főlevéltáros, igazgató volt.
Dr. Molnár Attila kiemelte, hogy a város az ókortól kezdve egészen a legújabb korig mindig is fontos historikus események színhelye volt. Jelenleg azonban olyan történelmi fejlesztések zajlanak, melyek a városi rang évszázadokkal ezelőtti megszerzése óta soha.
„Szeptember óta több eseményen emlékeztünk meg a Reformáció 500. évfordulójáról. A Kecskés László Polgári Társulásnak köszönhetően emléktábla került a szőnyi, a dél- és az észak-komáromi református templomba egyaránt. Nyolcvan éve nem volt példa városunkban ökumenikus istentiszteletre, amelynek ezekben a hetekben szintén tanúi lehettünk” – mondta a polgármester.
Dr. Wencz Balázs, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár főlevéltárosa, igazgatója kiemelte, a reformáció történéseit jelentősen befolyásolta Esztergom, mint a római katolikus egyház hazai központja, így a reformáció hatása Észak-Komáromban jobban érződött, akár a vallás, akár a kultúra vagy az építészet területén. Ez már csak azért is igaz, mert a várat 1527-ben Ferdinánd király elfoglalta Szapolyai János király híveitől. Mivel a rossz állapotú falak rendbetételére már nem volt pénz, ezért a várat elzálogosította hűséges emberének, Ernst Barunsteinnek.
A vár új helyőrsége többnyire protestáns németekből tevődött össze – ezt már Fritz Beke Éva kutatótól tudjuk, aki hozzátette, a katonák után protestáns kereskedők és külföldi diákok érkeztek Komáromba, előbb a lutheri, majd a kálvini irányzat hívei. Az első református iskola 1594-ben jött létre. Tanított itt Péczeli Király Imre és Szenci Molnár Albert bibliafordító is.
„A protestánsok több templomot elfoglaltak, köztük az első Szent András templomot, ami a mai templom udvarán állt vagy a Ferencesek utcáján lévő katonatemplomot. Az ellenreformáció 1614-ben indult meg a városban, amikor a vár parancsnoka Dietrich Johann Reiffenberg lett, aki súlyos intézkedéseket hozott, leromboltatta a reformátusok által használt templomot, parókiát és iskolát” – mondta el a kutató.
„Az 1674-ben összehívott pozsonyi rendkívüli törvényszék után az evangélikus és református lelkészeket gályarabságra ítélték, komáromi már nem volt köztük, mert az itteni gyülekezetnek nem volt lelkésze, de szőnyi igen. A lelkészek közül húszan a várbörtönbe kerültek, annak is legsötétebb kazamatájába” – zárta előadását Fritz Beke Éva.
A programot a Magyarország kormánya által létrehozott Reformáció Emlékbizottság támogatta.