A szemét útja – tudjuk honnan jön, de hová tart?
Ahogy a mondás tartja, az a legjobb szemét, ami nem termelődik. A mai pazarló társadalmunkban viszont nem, hogy egyre kevesebb, de folyamatosan növekvő mennyiségű szeméttel kell megbirkóznia az önkormányzatoknak. Úgy gondoljuk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot? Nézzünk jobban utána, mit lehet újrahasznosítani és mit, hova és hogyan kell valójában dobni! Sokalljuk az éves szemétdíjat? Íme, mi mindenről gondoskodik a Clean City vállalat, Komárom Város szerződéses partnere. Farkas Péterrel beszélgettünk.
Hány alkalmazottat foglalkoztat a cégük és mi a munkakörük?
46 emberünk tevékenykedik nap mint nap, szükség esetén olykor akár hajnali 4-től egészen este 18 óráig. 34 fő a járműveken tevékenykedik, 6 alkalmazott válogatja át a szelektív tárolókból beszállított hulladékot, 3 adminisztratív munkatársat és 3 éjjeliőrt alkalmazunk. Természetesen jól jönne még több munkaerő, mert nehéz és hálátlan munka ez, de sajnos sokan csak munkába akarnak járni, de nem szeretnének dolgozni. Őket igyekszünk folyamatosan kiszűrni.
Milyen gépjárműparkkal rendelkeznek?
28 gépjármű alkotja a flottánkat, 8 konténeres teherautó – a megrendelő igénye szerint – szállítja el a hulladéklerakóra az építési törmeléket, nagyméretű hulladékot, zöldhulladékot a komposztolóba, és az illegális szemétlerakatokról a hulladékot. Hat népnyelven „kukásautó” üríti ki városszerte a kukákat a családi házas övezetben és az 1100 literes konténereket a lakótelepeken, illetve azoknál a vállalkozóknál és intézményeknél, ahol nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik. További kisebb teherbírású gépjárműveink hordják el a szemetet a kukatárolók környékéről, amit a nem környezettudatos személyek minden törvénynek és előirásnak fittyet hányva gátlástalanul kiraknak a kukák mellé. Az utak és járdák gépi söprésére és locsolására alkalmas gépjárműveink is vannak, továbbá pótkocsis traktorokkal is rendelkezünk. Nemrég vásároltunk egy modern, háromtengelyes, nagy teherbírású kukásautót több, mint 200 ezer euró értékben, ám a Vág-híd állapota miatt sajnos nem tudjuk használni. Természetesen a hitelt ennek ellenére törlesztenünk kell. További mínuszt okoz az a tény is, hogy Komárom és az izsai hulladéklerakó közt csak félig terhelt kukásautókkal ingázhatunk és minden pénteken be kell szolgáltatnunk a helyi közlekedésrendészetre a súlylevelet ellenőrzésre.
Mi történik a szeméttel miután begyűjtik azt?
A kevert háztartási hulladék az izsai hulladéklerakóba kerül, míg a szelektált hulladék elszállításáról és újrahasznosításáról a válogatás után különböző, erre szakosodott cégek gondoskodnak. A műanyag hulladékot elszállítás előtt először is átválogatjuk, mivel rengeteg benne a nem műanyag hulladék, továbbá a műanyag hulladékot is külon fajtái szerint válogatjuk szét, mivel minden műanyagtípusnak más az újrahasznosítási módja. A nem újrahasznosítható műanyag égetőkbe kerül, ahol hő- ill. villamosenergia keletkezik belőle. Évszaktól függ, hogy mikor gyűlik össze olyan mennyiség, ami már gazdaságosan elszállítható. Papírnál ez 7-8 tonnánként, üvegnél 24 tonnánként, műanyagnál pedig 6tonna mennyiségnél történik.
A szelektálás során hova kell dobnunk a különböző típusú hulladékokat?
Köztudott, hogy a sárga színű konténerbe – vagy a megfelelő felirattal megjelölt konténerbe – való a műanyag hulladék, többek közt a 2021-ig még nem visszaváltható PET palackok, melyeket 20-30 kg-os bálákba préselve küldünk tovább újrahasznosításra. Ugyanebbe a konténerbe valók a TETRAPAK rétegelt- és az alumínium italosdobozok, de a poliészter és a HDP palack is. Az üveg, mely a zöld színű, ill. megfelelő felirattal ellátott konténerbe való, nem gond, ha összetörve kerül bele. Sőt, üvegcserép formájában az üveg elszállítása sokkal hatékonyabb, mivel több fér fel belőle a szállítóeszközre. A kék színű tárolóba csak papírt rakjunk, és szintén növelhetjük a szelektálás hatékonyságát, ha a kartondobozokat összelapítjuk, vagy lapokra tépjük. Az viszont kevésbé szerencsés és ráadásul törvénysértő is, ha a papír közé csomagolva döglött kisállat vagy állati maradvány kerül! Sajnos gyakran találkozunk ezzel a jelenséggel. Tiszteljük meg az élőlényeket, néhai háziállatainkat azzal, hogy nem egy konténerbe hajítjuk ki a tetemüket!
Mennyi a bevétele a cégüknek az újrahasznosítható anyagok értékesítéséből?
A tévhitek ellenére cégünk szinte alig tud bevételt generálni az eladásból. A papír jelenlegi piaci felvásárlási ára például kereken 0 euró. Az elszállíttatása viszont 1,30 euróba kerül kilométerenként. Eddig is csupán pár centtel honorálták a papír kilogrammjának összegyűjtését, mára viszont ez az összeg nullára csökkent. Az üvegért tonnánként 8 eurót kapunk, a PET palackok felvásárlási ára szintén alacsonyan mozog – sokszor az elszállíttatás drágább, mint az elszállított műanyag értéke. Szemléltetésként: 120-140 euróba kerül a műanyag elszállítása és elégetése energetikai célokra tonnánként, ÁFA nélkül. Számunkra nagyon kedvezőtlen az, hogy egy előre meghatározott pénzösszeget kapunk a termelők felelősségét átvállaló szervezettől (nem a várostól) a szelektív hulladékgyűjtés lebonyolítására, amihez hozzászámítja a szervezet a várható hasznot az eladásból, mint bevételt, miközben a bevételek radikálisan csökkennek. Persze a kötelezettségünk továbbra is változatlan marad a megrendelőnk felé. A következő évi juttatás pedig mindig az előző évi szelektálási rátától függ, ezért létérdekünk, hogy akár nullszaldósan vagy negatív számokba menve is csináljuk, mert mindig bízunk, hogy jövőre jobb lesz… És mivel mindig is lokálpatrióták voltunk, nem tehetünk mi magunk rosszat saját városunknak.
Milyen jövő vár a hulladékkezelésre?
Az izsai lerakat kapacitása véges. Hivatalos hulladékégető Szlovákiában pedig csak kettő van, Pozsonyban és Kassán. Minden egyes település manapság petícióval tiltakozik az esetleges hulladékégetők létesítése ellen, miközben meglátásom szerint – a szükséges szűrőberendezések alkalmazása mellett – ez lenne a legkevésbé környezetszennyező megoldás. Amíg pedig a városnak nem lesz egy olyan komposztálója, melynek meglétével a kommunális hulladék nagy részét kezelni lehetne – Gadóc mellett tervezik ennek létesítését – addig a hulladékkezelés problémája hatványozottan fenn fog állni.
Mi legyen az építési törmelékkel?
Nagyon rendetlenek az emberek. A kukákba rakott építési törmelék bármilyen mennyisége ugyanis hatalmas károkat okoz a cégünknek. Ha például tönkremegy a daráló- ill. préselőszerkezet a gépjárműben, akár 20 ezer eurós plusz költséget is jelenthet. Képzeljük el, mi történne, ha egy mákdarálóba kavicsot raknánk… Az építési törmelék az egyetlen nem kevert hulladék, melynek leadásáért a polgároknak fizetniük kell. Sokan ezt az összeget akarják megspórolni.
Mi mindent fedez a szemétdíj?
Minden nap mozgásban vannak a munkásaink, hetente kétszer a lakótelepeken, a családi házas lakóövezetekben pedig hetente egyszer van kukaborítás. A konténer körüli szemetet is elszállítjuk, ami nem a kukásautók kezelőszemélyzetének a dolga. Erre kisebb méretű teherautókat használunk, mert mozgékonyabbak a konténerfészkek közelében, kevesebb helyet foglalnak, amíg a rakodás történik, így kevésbé gátolják a forgalmat. Jellemzően bútorok, gumiabroncsok, régi elektronikai berendezések, szőnyegek és a már említett építési törmelék található a kukák mellett. Utóbbinál megpróbáljuk kideríteni, vagy kideríttetni, ki járt el helytelenül, mivel nagy eséllyel kiszúrható a környéken zajló építkezések helyszíne. Ha pedig nincs meg a tettes, az építési törmelék elszállítása a többi lakos számlájára történik, mivel a város rendeli ezt a szolgáltatást.
A tavaszi és őszi nagytakarítás lebonyolítását is mi végezzük, ilyenkor meghatározott helyekre nagykapacitású konténereket helyezünk ki. Az utóbbi években sikerült figyelemfelkeltő táblákkal elérnünk azt, hogy a zöldhulladék nagy része ne összekeverve kerüljön a konténerekbe, így jelentős pénzösszeget takarítottunk meg a városnak. Ezek a nagytakarítások kizárólag a nagyobb méretű lomok elszállítására hivatottak, de sajnos más hulladék is bőven kerül a konténerekbe. A lomokat, bútorokat egyébként a harcsási gyűjtőudvaron a lakosság az év során bármikor leadhatja díjmentesen, mint ahogy az elektronikai hulladékot, akkumulátorokat is. Az elektronikai hulladékot az elektronikát árusító boltok is kötelesek visszavenni.
A város a begyűjtött szemétdíjból fizeti az illegális hulladéklerakatok eltávolítását is.
Mi a véleményük a földbe süllyesztett kukákról?
Komáromi körülmények között meglátásom szerint nem lenne sem kivitelezhető, sem kifizetődő. A földben vezetékek sokasága fut, továbbá egy-egy nagyobb esőzés után a megemelkedett talajvíz megemelhetné a tartályokat is. A tarályok ürítéséhez anyagilag költséges, emelőkarral ellátott speciális gépjárművek kellenének, amelyek viszont ellentétben a hagyományos kukásautókkal nem préselt állapotban szállítanák el a hulladékot. Ami pedig a legnagyobb hátulütője, hogy igazából ezek a „kukák” akkor kifizetődők, ha ritkulhat az elszállítási időszak a nagyobb gyűjtőtérfogat miatt, viszont nálunk mindenhol eleve 5-10 konténerből álló fészkek vannak kialakítva, így ennek a jelenlegi összkapacitásnak a többszörösére kéne dimenzionálni a földbe süllyesztett tartályok tartalmát. Az az érv, hogy kisebb lenne a rendetlenség, mert nem lehetne turkálni ezekben a tartályokban, nem teljesen állja meg a helyé, mivel a bedobónyílás kisebb, mint a konténereké, és sok zsákfajta nem fér be rajta, így ezek a zsákok a tartály mellé lennének rakva.
(Milány Kincső; megjelent: az AhojSzia havilap novemberi számában)
