Dupla jubileumi
koncert a zeneiskolában
Ma este 18.00 órától a dél-komáromi zeneiskolában gálakoncertet adnak az intézmény művésztanárai és növendékei. A hangversennyel az idén 100 éve elhunyt Claude Debussy és a komáromi születésű, 70 éve távozott Lehár Ferenc munkássága előtt tisztelegnek.
Claude Achille Debussy
(Saint-Germain-en-Laye, Franciaország, 1862. augusztus 22. – Párizs, 1918. március 25.) francia impresszionista zeneszerző.
Saint-Germain-en-Laye-ben született. Tízévesen lett a párizsi zeneakadémia, a Conservatoire növendéke. Számos díj elnyerése után, 1884-ben elnyerte a Római-díjat A tékozló fiú (L’Enfant prodigue) című kantátájával.
A Római-díj nyerteseként két évet töltött Rómában, de nem érezte jól magát, az olasz opera nem nyerte el tetszését, a régi zenében (Palestrina, Lassus) keresett menedéket. 1887-ben végleg Párizsban telepedett le. Ugyanebben az évben Bécsben megismerkedett Brahmsszal, és Londonban is járt, a következő években Bayreuthban Wagner műveit hallotta. Az 1889-es párizsi világkiállításon – Ravel mellett – rá is mély hatást gyakorolt a jávai gamelán zene. 1894-ben írta és sikerrel mutatta be a Faunt, 1900-ban a Nocturnes-t. Évekig komponálta egyetlen operáját, a Pelléas et Mélisande-ot, amelyet 1902-ben mutattak be az Opéra Comique-ban.
Termékeny művészi korszaka következett: elkészült az Images (Képek) című művével, befejezte a La Mer (A tenger) című gyönyörű zenekari művét. Utolsó fontos műve a Gyagilev megrendelésére 1912-re elkészült Jeux (Játékok) című balett. A század első éveitől kezdve mint kritikus, zenei író is működött. 1918-ban hunyt el rákban.
Lehár Ferenc
(Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.)
Zeneszerző, operettkomponista. A Prágai Konzervatóriumban végzett, majd színházi hegedűsként kezdte zenei pályafutását. Ezt követően Bécsben édesapja asszisztenseként katonakarmester volt, 1890-től pedig különböző katonazenekarok karmestere lett. Így Losoncon, Polában, Triesztben, Budapesten és Bécsben. Színpadi szerzőként Lipcsében,1896-ban, Kukuschka című művével mutatkozott be. Igazi sikereit azonban operettszerzőként aratta. A népszerűséget első bécsi operettje, A víg özvegy (1905) hozta meg számára, melyet a világ több zenés színháza is műsorára tűzött.
Legsikeresebb művei:
Luxemburg grófja (Bécs, 1909); Cigányszerelem (Bécs, 1910); A drótostót (Bécs,1902); Hercegkisasszony ( Bécs, 1910); Éva (Bécs, 1911); A pacsirta (Budapest, 1918); Frasquita (Bécs, 1922); Paganini (Bécs, 1925); A cárevics ( Berlin, 1927), A mosoly országa (Berlin, 1929); Giuditta (Bécs 1934); A garabonciás (Budapest, 1943); A vándordiák (1952).
