Grund – ahol újratervezték a “trabantot”
„Ez is négykerekű és gurul, viszont a külső zajok halkabbak, könnyebben kormányozható, a féktávolság rövidebb, az utazás pedig élményekben gazdag.” Hogyan lehetne megreformálni az oktatást, hogy a tanárok és a diákok is örömmel vegyenek részt benne? Külföldön már több sikeresen működő iskolát találni. Nálunk is van erre lehetőség – csak el kell látogatni a Grundra és megtapasztalni, ők hogyan gondolták újra azt a bizonyos trabantszerű közoktatást. Kiss Tímeával beszélgettünk.
Az ötlet még 2011-re nyúlik vissza, a kezdeményezők pályakezdő tanárokként rögtön érezték, hogy a közoktatásban komoly módszertani változtatásra lenne szükség. „Az egyre aggasztóbb jövőképet mutató kutatások és tapasztalatok miatt 2019-ben elhatároztuk, hogy tanulócsoportként indulunk el. Próbanapokat szerveztünk, melyek sikerrel zárultak, a diákoktól pozitív visszajelzéseket kaptunk. A lezárásokat követően most újrakezdtük a szervezést.”
2023 szeptemberétől 5-12 éveseknek indítanak tanulócsoportot. Idén az angol, spanyol, matematika, művészetterápia és mentoring (továbbtanulás, pályaorientáció) már elérhető náluk. Alapiskolástól egyetemistáig vannak diákjaik, a nyelvórákra pedig felnőttek is járnak. A diákok amerikai érettségit szerezhetnek. A jövő munkaerőpiacán pedig egyre inkább a gyakorlati tudásra, nem pedig a „papírra” lesz szükség. A Waldorf például egy közismert alternatív oktatási módszer, ám a Grundon saját mintát dolgoztak ki: az angol Summerhill és a Balin működő Green School működése áll hozzájuk a legközelebb.
Minden diák más-más okok miatt nem szeret iskolába járni. „Sajnos a motiváció elvesztése már 7-8 évesek között is tapasztalható. Mi azt szeretnénk elérni, hogy örömmel fedezzék fel a világot maguk körül. A gyermeki kíváncsiság megőrzése az elsődleges célunk.” Mindezt a környezettudatosság, a művészetek iránti fogékonyság és az alkalmazkodóképesség irányából teszik. „A Grund küldetése, hogy a diákok gyakorlati tudásukkal képesek legyenek reagálni a világ kihívásaira. A problémamegoldó képességüket kamatoztatva magabiztosan tudjanak szembenézni a jövő bizonytalanságaival. Játékosan pedig mindez így hangzik: a Grundon újraterveztük a trabantot. Ez is négykerekű és gurul, el lehet jutni A-ból B-be, viszont a külső zajok halkabbak, könnyebben kormányozható, a féktávolsága rövidebb, az utazás pedig élményekben gazdag.”
A jelenlegi oktatási rendszer, akár egy statikus intézmény, az évszázadok alatt alig változott. A Grund helyet és lehetőségeket ajánl a tanulni vágyóknak, akik a változó világ ritmusát könnyen és célirányosan követni szeretnék. A világ egyre változik, az alkalmazkodni tudás pedig napról-napra fontosabbá válik.
A készségfejlesztést a Grundon nem darabolják szét. Minden készségre odafigyelnek, a gyerekek egyedi igényeihez viszonyulva. Az íráskészség könnyed elsajátításához például sok fára mászásra, egyensúlygyakorlatra, mondókázásra van szükség. „Drasztikusan romlik a finommotorikai képességek aránya az iskolakezdőknél. Úgy nem lehet ceruzafogást tanulni ülve, ha a nagymozgásos korszak kimaradt.” Korrepetálás? Szükség van rá egyáltalán? „Ha valaki új módszereken alapuló közösségben tanul, nincs szükség korrepetálásra. A jelenlegi oktatásrendszer több sebből vérzik, ezért van szükség rá.”
Tanárok, diákok, kutatók, fejlesztők, pedagógusok, vállalkozók, pályaelhagyók, szülők, egyetemi tanárok a következő meglátásokat fogalmazták meg, hogy szerintük milyen változtatásokra lenne szükség:
- A pályakezdőknél hamar elfogy a kitartás, mert az iskolaévek alatt hozzászoktak az elvárások folyamatos csökkentéséhez. Ez a való világban azonban nem elég.
- Jelenleg arra tanítjuk a diákokat, hogy levizsgázzanak, nem pedig az igazán lényeges dolgokra.
- Az egyetem és a vállalati szektor között nincs kommunikáció, csak átadják egymásnak a stafétát.
- Az egyetemeknél az utánpótlás szervezése komoly problémát jelent a diákok egyre gyengülő képességei miatt. A munkaerőpiacon pedig szakmák tűnnek el a süllyesztőben, ahogy a technológia átveszi az irányítást. Nem az a kérdés, hogyan tanulunk meg egy szakmát, hanem hogy fejben ezt hogyan fogjuk győzni, mert egyre gyakrabban kell majd új dolgokat tanulnunk. Meg kell tanulnunk tanulni!
Magyar nyelven nincs Szlovákiában ilyen intézmény, szlovákul is csekély számban. Pozsony környékén többet találni, melyek angol tanítási nyelvűek és főleg középiskolásoknak szólnak. Nyugaton természetes magániskolába járatni a gyerekeket, ha komolyabb egyetemeket céloznának meg. Pesten, Bécsben, Prágában is találni magas színvonalú lehetőségeket, de több tízezer eurós tandíjak fejében.
Hazánkban átlagosan 162 600 Euró megy el ruhára, kütyükre, játékokra egy gyerek 18 éves koráig. 9000 körüli összeg jut az oktatásra. Ez utóbbi nyugaton 165 180 Euró, amely megegyezik a luxuscikkekre fordított összeggel. A Grundon a havidíj 450 Euró körül mozog, az étkezések ára befolyásolja a pontos összeget.
Aki többet szeretne megtudni a lehetőségekről, látogasson el a Grundra az ősztől induló szülői beszélgetések egyikére.
(Milány Kincső – MKey)