Holokauszt Emléknap a Selye János Gimnáziumban
A holokauszt emléknapok néhány helyen viszonylag új keletű eseménynek számítanak, máshol viszont régóta fennálló hagyománnyal rendelkeznek. 2003 óta szeptember 9-én a Selye János Gimnázium igazgatója, Andruskó Imre kezdeményezésére iskolánk minden évben a Komáromi Zsidó Hitközséggel együtt Holokauszt-emléknapot tart. Szlovákia ugyanis szeptember 9-ét határozta meg a Holokauszt és a Rasszista Erőszak Áldozatainak Napjaként.
Idén rendhagyó módon emlékeztünk meg a Selye János Gimnáziumban a holokausztról, illetve a komáromi zsidóságról. Deák Irén, PhD. történelemtanár és jómagam vezetésével a zsinagógában egyperces néma csönddel emlékeztünk a Holokauszt áldozataira. A harangzúgás és szirénázás után prof. MUDr. Traubner Pavel, PhD. túlélő történetét hallhattuk, majd Paszternák Antal, a Zsidó Hitközség elnöke és felesége olvasták fel Eľko Ivan, a Szlovák Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház püspökének levelét. Ezt követően gimnáziumunk diákjai szlovákiai zsidók neveit olvasták, minden tíz név után a felolvasó meggyújtott egy gyertyát, és elhelyezett egy kövecskét az áldozatok emléktáblájánál. Majd felolvasásra került 20 Világ Igazának neve és végül a kaddis – a gyászolók imája.
A gimnáziumunk diákjai végigjárták a városban még fellelhető zsidó emlékhelyeket, megtekintették az egykori Menházban ma is megtalálható zsinagógát, könyvtárat és múzeumot. Mindeközben ízelítőt kaptak a zsidó nép szokásaiból, történelméből. Egyebek mellett azt is megtudhatták, hogy a zsidó vallás szerint zsidó az, akinek az édesanyja is zsidó, tehát ebbe a vallásba beleszületik. Többek közt arra is felhívták a diákok figyelmét, hogy a második világháború előtt közel 3000 lelkes zsidó közösség élt ebben a városban, amely mára alig 50 főre fogyatkozott. A túlnyomó többség koncentrációs táborokban halt meg, akik pedig túlélték a borzalmakat, főként Amerikába és a későbbi Izrael területére vándoroltak ki.
A következő állomás a komáromi zsidó temető volt, amely az Aranyember utca és a Pozsonyi főút közti területet található. Deák Irén, PhD. a Selye János Gimnázium tanárnője világított rá az események történelmi hátterére, majd JUDr. Novák Tamás holokauszt-kutató mesélt a zsidóság temetkezési szokásairól összehasonlítva azt más vallások hagyományaival. Ezt követően közösen megnéztük a zsidó sírokat, neveket, sírfeliratokat, jelképeket a sírköveken.
A nap hozadéka, hogy a résztvevők tudatosítják „az emlékezés és a tanítás kötelességét”. Az utóbbi pár évben sokkal nagyobb figyelmet kap a holokauszt, mint bármikor korábban. Különösen az iskolai oktatásban. Úgy gondoljuk, nemcsak a tananyag tartalma fontos, hanem maga a megközelítés is. Nálunk – ha írhatom így – a Holokauszt-oktatás gyökeret eresztett. Gimnáziumunk célja, hogy diákjaink szembenézzenek a múlt tanulságaival. Nem bűntudatot, hanem felelősségtudatot akarunk ébreszteni bennük. Miközben a diákok a Holokausztról és más népirtásról tanulnak, rá kell ébredniük, hogy ilyen – emberek által elkövetett bűntettek – újra előfordulhatnak, ahogy ez megtörtént a zsidókkal, megtörténhet másokkal is. A jövő nemzedékét neveljük, akik a jövő letéteményesei. Lehet, hogy pedagógusi munkánk, mint, ahogyan sok területen is érzékelhetjük, csak évek múlva hozza meg gyümölcsét.
(PaedDr. Králik Zsuzsanna, főszervező, az SJG tanára)
