Indul a komáromi sör készítése
Nemsokára elindul a a Klapka névre keresztelt komáromi sör készítése. Az erőd falai közt létesült kézműves sörkészítő műhely a komáromi sörfőző hagyományokat éleszti újra és egyedi ízekkel várja a komáromiakat és a turistákat egyaránt.
Kis komáromi sörfőző történelem
A 16. és 17. században Komárom kézművesei között minden lényeges iparág képviselve volt, köztük a sörfőzők is.
A házisör-főzés fokozatosan elvesztette uralkodó jellegét, nagyobb szerephez jutott a hivatásos sörnevelő, így lett a foglalkozásból mesterség. Ekkor egy új sörrendtartás lépett életbe, amire az 1696-ban alakult komáromi sörfőző céhnek a privilégiuma a klasszikus példa. Innentől sörfőző az lehetett, akit a céh felavatott.
Az olcsó szállítási útvonalak miatt a söripar a vizek partján alakult ki. A 17-18. század magyar sörkereskedelmének központja ennek köszönhetően a Duna és a Vág találkozásánál fekvő Komárom lett.
1758-ban Komáromban 9 sörfőző mester működött. A komáromi sörfőző céh céhlevele szerint Szent Flórián volt a védőszentjük, így a címerükön is ő szerepelt.
A 18. század végére a város sörfőzői válságba kerültek, hiszen bécsi sörök tömege érkezett az országba, amely a helyi ipart kiszorította a piacról. Az ipari forradalom a sörfőzésre is hatással volt, a megjelenő „lager” sör tömegtermelése a céhes sörfőzés végét jelentette.
Legutóbb 1995-től 13 éven át működött sörfőzde Komáromban, a Klapka lakótelepen. A Sigip üzem évente 2700 hektoliter Karl Beer elnevezésű sört állított itt elő, azonban csődbe ment. 2019-ben aztán úgy tűnt, újra sört főzhetnek a korábbi helyen. A komáromi székhelyű Techimpex társaság egy évi 4800 hektoliter sör előállítására képes üzemet tervezett beindítani. Meg is történtek az előkészületek, a benyújtott tervük értelmében kézműves söröket főztek volna elő mintegy 150 négyzetméteren. Szinte már csak a nyitás volt hátra, ám végül mégsem kezdte meg a sörfőzést a kisüzem – a szóbeszéd szerint a tulajdonosi körön belüli nézeteltérések miatt.
