Itt a farsang, áll a bál!

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (az idén február 22.), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek.A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században a bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották. A farsang csúcspontja a karnevál.

Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karneál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak Mátyás kirány udvarából itáliai hatásra utaló adatok is. A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja.Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet. A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a húsvétig tartó 40 napos nagyböjt kezdete. Az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik.

(b)