A frontvonaltól a frontemberig
Jezsó Tomi katonás története a Szia Podcastben
Harcos is, művész is. Járt Afganisztánban, NATO-bázisokon, testőrként védett életeket, mentorként épített helyi katonai erőket, majd leszerelés után visszatért a reflektorfénybe. Az egykori katona, a Six notes énekese, Jezsó Tomi mesél – a frontvonaltól a frontemberi létig.
A Komáromi Jókai Színház színpadán kezdte szárnyait bontogatni, majd éles váltás következett. „Egy bálon beszélgettem egy katonával, aki a hadseregbe valónak tartott. A következő héten már a felvételit intéztem.” Tomi 12 évet töltött a szlovák hadseregben. Mindvégig azzal a céllal, hogy misszióra mehessen. „Maga az évközi katonaság gyakorlatok sorából át. Amíg egy könyvelő számláz, addig mi kaméleonként ázunk a lévai kaszárnyában. Mindez azonban egy bábszínház. És bizony van, aki egy életet tölt el katonaként egy irodában. Én nem erre vágytam…”
Bár a látása nem volt tökéletes, mégis a legjobb lövészek közé avanzsált záros időn belül. Ezzel valóra váltva sokak álmát, akik a filmekből is jól ismert mesterlövészekkel azonosulnának legszívesebben. „Valahogy én is úgy éltem meg a háborús övezeteket, mintha egy film főszereplője lennék. Így könnyebb volt elvonatkoztatni, és túlélni a mentális megpróbáltatásokat…”
Tomi a frontvonalról álmodott. Majd arra ébredt, hogy valóban ott van, nem csak álom. „Zúgtak a fejünk felett a helikopterek, terepen pedig sosem tudhattuk, melyik afgán katonát fenyegethették meg esetleg a tálibok. Résen kellett lenni, hiszen nem egyszer fordult elő, hogy a családjukkal tartották sakkban őket. És olyankor előfordult, hogy pillanatok alatt a bajtársaik ellen fordultak az érintettek…”
Egy katonának nüansznyi döntéseken múlik az élete – nap mint nap. Bár tény, hogy a baj bármikor bárkivel megtörténhet civilként is. „Volt olyan küldetés, amire utolsó pillanatban más csapatot küldtek. Másnap értesültünk róla, hogy a harckocsit szétlőtték. Minden terep előtt megfogtam a Bibliát, keresztet vetettem, és úgy indultam el, hogy nem én leszek az, aki ott marad.”
Részt vettek társaik temetésén, lőttek ki sorozatot a feje mellé gépfegyverrel. Mégsem tántorította őt el semmi.
„Már tudtam, mire számítsak, alig vártam, hogy újabb kiküldetésre mehessek.”
Sőt, Tomi elmondása szerint még csak azt sem érzi, hogy PTSD-től szenvedne. „A szolgálatom alatt nem meséltem senkinek a kaszárnyában vagy a misszión történtekről. El akartam a két életemet egymástól választani.”
Titoktartással a megvesztegetés ellen, hittel a félelem ellen. NATO-bázisok, Ciprus, az afganisztáni Kandahár, Mandizar, Morgan Kechac. Néhány hely, ahol Tomi járt az évek alatt. „Három évet csak utazással töltöttem, ha összeszámolom.”
- Hogy emlékszik vissza az első éles bevetésre?
- Miben tudtak ők, a messziről jött, speciális alakulat újat mutatni a valódi harctéren edzetteknek?
- Milyen mértékben köttetnek barátságok egy eltáv alatt?
- Mit mond azoknak, akik hasonló pályára készülnek, és hogy cselekedne, ha fiai követnék őt a pályán?
- Mondhat nemet egy katona? Tolerálják, ha családot alapít? „Egy termék vagy, egy szám. Az az ideális, ha a nap 24 órájában, az év bármely napján bárhova mozdítható vagy..”
És a gútai srác 2022-ig mozdult is, alig várva a valódi terepet. Mígnem fontosabbá vált számára, hogy a fiait óvodába, iskolába vihesse. Főleg amikor szembesült azzal, hogy örömükben sírnak a gyerekei, amikor viszont láthatják édesapjukat. „Nem mondom, hogy soha nem jut eszembe a harcmező, az életem viszont most más izgalmakat rejt.”
A színészből lett katona, majd a katonából lett énekes történetét ITT hallgathatod meg:
Iratkozz fel Youtube csatornánkra – ne csak olvass, hanem hallgass, és nézz is minket!
Spotify: https://bit.ly/SpotifySziaPodcast
Apple podcast: https://bit.ly/AppleSziaPodcast