Két csodahang egy családban

Sőt, a Hámori famíliában már korábbra is visszavezethető az énekhangok sikere. Ezúttal azonban a legfiatalabbakhoz érkeztünk, a dunaradványi Dalmához és Dianához, hogy meséljenek a budapesti Madách Színház Rocksuli című musicaljéről Szirtes Tamás rendezésében, amiben ráadásul ugyanazt a szerepet kapták meg – Tomika, a visszahúzódó, de annál tehetségesebb diák bőrébe bújhattak. A tini testvérpár tagjai igazán jól nevelt lányok, korukat meghazudtolóan illedelmesek, nem produkálják magukat, nem vágnak egymás szavába, mosolygósan és szerényen válaszolgatnak. A szülők pedig hagyják őket érvényesülni és csak akkor veszik át a szót, ha szükség van rá.

Gyulamajoron, az apai nagyszülők csodás házában ültünk le beszélgetni. Csend, nyugalom, szép környezet, mi kell más egy idilli gyerekkorhoz? Főleg, ha a fiatalok még némi reflektorfénybe is kerülhetnek és sikert sikerre halmozhatnak. Dalma 12 éves, megfontoltabb, összeszedettebb, húga, a 10 éves Diana kis cserfes, mindenhez hozzá tud szólni – akár elsőként is.

Hogy kerültetek bele a Rocksuli című darabba?

Dalma: „A papával mindig szerettünk videóklippeket csinálni, mert a papa is zenész. Ő is és anyu is a világon több helyen zenéltek már. Komáromi énektanárunk Balogh Rózsa, a nagypapa egyik jó zenészbarátja pedig a klippeket látva javasolt nekünk egy budapesti hangképző tanárt is, Kelemen Angelikát, aki a Madách Színházban is tanít. Ő ajánlott be engem a szerepre, aztán szeptemberben elmentünk a castingra és felvettek. Egy hónapom volt rá, hogy betanuljak – volt, hogy heti hatszor próbára jártam, csak vasárnap volt szünidő. Mivel vannak gyerekek, akik kinövik a szerepet, a fiúk pedig mutálni kezdenek, ezért tavasszal is meghirdettek egy újabb válogatást. Dianát is meghallgatták, fel is vették. Ő is Tomika szerepét kapta meg – nagyon szép hangja van és a szerep végére nyílik ki igazán.”

Diana: „Dalmának már sok előadása volt, és én is mindig akartam szerepelni ebben a Rocksuliban. Láttuk már korábban is a filmet, de miután bevettek, még többször megnéztük.”

Hogy tetszik a jelmezetek?

Diana: „Uuu, az összes koncertre úgy mennék, habár a végén az utolsó ruha kicsit idegesítő, mert a válltömés mindig csúszkál.”

Dalma: „Nagyon tetszik, mindennap öltöznék így. Egyetlen probléma csak az aláöltözés, mivel van egy rész, ahol duplaruhában vagyunk: az ingünk tépőzáras, a diákuniformis alatt pedig már ott a rockos jelmez. Volt egy kedvenc cipőm is, ami sajnos a gyorsöltözésbe nem fért bele, pedig nagyon szép, puha, kényelmes tornacipő volt, kicsit bántam, hogy nem vehettem fel.”

 

Nagyon összetartó testvérpár vagytok, énekeltek, táncoltok, hangszeren is játszotok – Diana a klasszikus gitárt, Dalma pedig a zongorát folytatja majd. Egymás előadásaira is rendszeresen eljártok?

Diana: „Igen, megyünk mindig. Egy-kettőn nem voltam csak. Örülök neki, hogy ugyanarra szerepre választottak ki, csak így nem lehetünk egyszerre színpadon.”

Dalma: „De persze nem válogatunk, örülünk, hogy felvettek. Az előnye pedig, hogyha egyikünk lebetegszik, megy a másikunk helyette. Plusz tudtam segíteni Dianának a tanulásban is, főleg a nehezebb táncos részekben, a szövegben, énekben pedig anyu kapcsolódott be. Már kiskorunktól kezdve járunk modern táncra, ezt fel is tudjuk használni a darabban.”

A lámpalázzal hogy álltok?

Diana: „Hát, a színházban én abszolút nem vagyok lámpalázas. Jó, az elsőnél azért egy picit izgultam és egyszer volt egy nagyon nagy baki is. Elbámészkodtam a közönségen, és mögöttem már majdnem becsukódott a fal. Már csak én álltam ott egyedül.”

Dalma: „Én csak az ötödik előadástól kezdtem érezni, hogy menni fog. A színészek nagyon segítőkészek, például Puskás Peti, Borbély Ricsi, Szemenyei János, Gallusz Niki is szerepelnek benne, rengeteget viccelődnek, nagyon jófejek.”

Diana: „A gyerekekkel is jóban vagyunk, lettek legjobb barátaim is – egy lány és egy fiú.”

Diana tavaly a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó verseny országos fordulóján aranysávos helyezést ért el, míg Dalma a tánc terén, Vargová Veronika vezetésével nyerték meg a szlovák táncbajnokságot. Dalma az énekesi pályához, Diana pedig a színészkedéshez vonzódik inkább – utóbbit a Rocksuliban látva már egy rövidfilm főszerepére is meghívták.

Diana: „Már túl vagyunk a meghallgatáson, várjuk a választ. A Gréti világa című rövidfilm témája az internetes zaklatás. Arról szól, hogy egy kislányt az iskolában molesztálnak. Van egy gonosz szerep is, de abban nem tudom magam elképzelni.”

Laknátok egyszer majd Budapesten?

Diana: „Nem annyira szeretek olyan helyeken, ahol sok az autó.”

Dalma: „Hát én is csak maximum külső részen, tágasabb, erdős vidéken, Pest mellett.”

Ki a példaképetek?

Diana: „Hát az egyik itt van mellettem, nekem az anyu. De Kate Winslet tetszik a színészek közül és Seléna Gomezt is szoktam hallgatni.”

Dalma: „Nekem például Radics Gigi, Diana fel is lépett vele a Wine Garden egyik programján. Nekem is kellett volna, rengeteget gyakoroltunk, de túlságosan izgultam. Rajta kívül Lady Gaga és Ariana Grande még nagy kedvencem.”

Végezetül pedig hangfelvételek és videók kerülnek elő, ami alapján végérvényesen egyértelművé válik, mire is lehetnek büszkék a szülők.

Böbe: „Szívmelengető érzés a lányaimat a Madách Színház színpadán látni. Boldog vagyok, hogy megtalálták azt a helyet, ahol jól érzik magukat és sikerélményeik vannak. Remélem, ha felnőnek, ugyanilyen vidámak és nyíltszívűek maradnak, mint most. Éppen ezért nem erőltetünk semmit, amíg tetszik nekik, addig csinálják, de ha egyszer azt mondanák, elég volt, akkor befejezzük.”

Roli:„Tehetségesek és ügyesek voltak mindig, ezért képeztük őket. Láttuk, hogy mindketten művészeti beállítottságúak. Böbe és az édesapám is sokat foglalkozik velük, ezen kívül a szabadidejükben maguktól is kutatják a könnyűzenei ismereteket. És most, hogy belekerültek a körforgásba, a kimerítő és fárasztó életstílus ellenére azon vagyunk, hogy megőrizzük a gyerekkorukat is.”

(Milány Kincső; megjelent: az AhojSzia havilap júliusi számában)