Komárom 270 éve lett szabad királyi város
A Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekvő Komárom a Kárpát-medence egyik legrégibb települése. Az idén, áprilisban ünnepli várossá válásának 750. évfordulóját. Városi jogait 1265-ben IV. Béla királytól kapta a város. 2015. március 16-án pedig a Mária Terézia császárnő és magyar királynő által adományozott szabad királyi városi rang megszerzésének 270. évfordulóját ünnepeljük. Az idei Komáromi Napok vezérgondolata is e két jeles évforduló lesz. A szervezésből és a közös ünneplésből az idén mindkét városrész, Észak- és Dél-Komárom azonos arányban veszi ki majd a részét. A rendezvénysorozatra 2015. április 26. és május 3. között kerül sor a Duna mindkét partján. Az észak-komáromi városháza tornyát március 15-től, legjelesebb nemzeti ünnepünk napjától egy nagyméretű molinó díszíti, amely egész évben a város születésnapjára emlékezteti majd a város polgárait és az idelátogatókat.
A szabad királyi városok csak a királynak voltak alávetve, a király tulajdonát képezték. A szabad királyi városok lakóinak kiváltságához tartozott a mezővárosokkal szemben, hogy joguk volt fallal bekeríteni a települést. A beköltözőknek polgárjogot adhattak. Plébánosaikat maguk választhatták. Fontos volt a vásártartás joga és az árumegállító jog. A polgárok szabadon végrendelkezhettek. Adóikat a királynak évente egy alkalommal, egy összegben fizették.
