Ahol a szellemi petting kezdődik – „Könnyedén” Laboda Robival
Olyan elegánsan állt össze az asztaltársaság, mint az LGT egy koncerten: a szöveggengszter szerkesztő Szászi Zoltánnal, a közös, két Robis kabaré–chippendale showt iniciáló Lakatos Róberttel egy felkonferálás erejéig, a moderátor szerepében Czinki Ferenccel – és persze a szerzővel, a Könnyedén költőjével, Laboda Róberttel. Mindenki tudta: ez nem egy sima könyvbemutató lesz. Könnyedén megeshet, hogy szem nem marad szárazon – se így, se úgy. Úgy is lett!
Zoli, a kötet rákból gyógyult szerkesztője, „szelek szárnyán”, könnyedén ütötte fel a beszélgetést. Minden idők egyik kötetéről, mely nem az íróé, hanem a közönségé. Amelyben a közös nevező az érzés. „Az köt össze, hogy vannak érzéseink. Az érzések mindenkiéi.” – mondta ki a nagy igazságot Robi.
Volt olyan vers, mely kétsoronként posztolódott az Instagramra, míg össze nem állt. Aztán versenként küldődött Zolinak az anyag, ő pedig azonnal nézte, simogatásnyi módszerrel reszelgette azt. „Megépíteni egy álmot: ritka szép kihívás. A Könnyedén könyvben pedig – hiába a cím – nincs semmi könnyedség.” Inkább első, ösztönből jött sorok, dühből. Egy boncasztal a borítón, ahol rohan az idő. Tövisek a hasakban. Elcsapott fájdalmak. Sokat vitáztak a címadáson. „Vajon mi lett volna a 15 másodperces keringők vége, ha durvább címet kap a kötet: viszik vagy marad?” – lamentált Robi.
„Ha szeretsz valakit, akkor még nehezebb őt szerkeszteni – szerencsére észérvekkel Robit meg lehet győzni. Utána jöhet az érzelmi zsarolás” – árulta el a szerkesztésről Zoli, mire a közönség hangosan felnevetett. Nem először és nem is utoljára. „Mindenkiben benne van egy kötet. Csak meg kell írni” – Zoli ezzel konstatálta Robi 30 oldalnyi részletét, majd némiképp ironikusan bukott belőle ki. “Már majdnem kész. Már csak meg kell írni.”
“Túl sok volt a vele, hogy tudjam milyen nélküle…”
Így búcsúzott az utolsó nagyszülőjétől Robi, szenvtelenül. “Most fogsz felnőni” – marta meg Zoli ítélete a költőt, aki olykor magával levelezget, amikor nagyapjához ír. Vagy ott volt Ili mama, akinek gyógyszereit a család egymás között elosztotta. “Egy nyereményjáték miatt vette őket a mama kuruzslóktól. Várta tőlük a csodát, hogy házat vehessen nekem Komáromban.”
Matusek Attila olvasott fel egyet, kettőt, hármat. A magzatvesztést férfi szemszögből például, ami a szerkesztő szerint különösen meztelen és bátor lépésnek bizonyult. „Robi kitette a lelkét. De tudtam, ha elmegy a végső határig, megerősödik”. Ahogy a TISZTÍTÁS című vers sorai csendültek fel, nem nevetett senki. Nem volt arc, szem, ami meg ne rándult volna. Könnyfakasztóan. “Olykor csak könnyed. A Te könnyed. Meg az enyém.”
Alanyi költészet ez, ahol a Te legalább olyan fontos, mint az Én
Az írásban az a legnehezebb, amikor az ember rájön, hogy már minden meg van írva. Nem volt, aki erre a felvetésre ne bólogatna. “Körbelopjuk egymást, a fegyvernemet. De azt belátni, hogy ahogy te látod, úgy nincs, az visz előre. Meg az, ha nem úgy akarsz írni, hogy másnak – pláne neked – tetsszen . (…) A KarantÉNnapló például egy best of lett” – említette Robi. Aminek az egyik mondata még Kiss Ádám humorista előadásába is befért. “Régen a három kedvencem rapperem Dr. Dre, Featuring és 2Pac volt. De ezt én írtam le először, Kiss Ádám csak idézi.”
A Zöld békától a Hét törpén át a Három rózsáig jöttek a kocsmás sztorik. Zoli és Robi megismerkedéséről, kocsmai ülésrendről, a helyről, ahol nem volt ajánlott a kilincset megfogni. A Familia Vodka családokat szétverő erejéről, a slam poetry nyújtotta rocksztárságról, ami a Mick Jagger-léttől a világtörténelemben először vesztes Jerry-mivoltig tartott. „48 oldallal léptem be az irodalomba” – emlékezett vissza Robi a Túlzásokra, amit 400 helyen is bemutathatott akkoriban. Átszellemült ripacsként, bormúzsák által átélve az alkotás csodáját. Ami után másnap nem csak a vázlatot, de az egész Windows-ot is legszívesebben letörölte volna.
A minap a Diderot-ban tartott dedikálás élménye is felmerült, ahol olyan emberek álltak sorba, akik ismeretlenek voltak, de nem idegenek. “Véletlenül levették a könyvem, kisírták magukat, és azt mondták: összerakta őket – és azóta is össze vannak rakva. A szellemi petting elkezdődött” – mondta Robi, s mint egy lelkes golden retriever, úgy mesélt az élményről a feleségének. És ezen az estén nekünk is.
Ugyanennyi energiát, őszinteséget és szellemi csibészséget ígér a közelgő Szia podcast epizód is Laboda Robival. Stand-upba átforduló monológokkal, irodalommal, gyásszal, humorral, az idő időtlen és egyben időtálló, kiapadhatatlan témájával, Csáth Géza-pillanatokkal. A könyvbemutatón megtörtént a „szellemi petting”, hamarosan jön a „szellemi after”. Az élet a legjobb dramaturg – mi pedig ezúton rögzítjük. Iratkozz fel!
Milány Kincső
