Magyar Kapu Dunamocson

Nagyon szép és nemes elhatározásra jutott az MKP dunamocsi alapszervezete. A községben egy rovásírásos, faragott műalkotást, egészen pontosan, Magyar Kaput szeretne felállítani. Mivel ezzel a beruházással nem szeretné az önkormányzat költségvetését terhelni, támogatói jegyeket, úgynevezett „téglajegyet” bocsátott ki, melynek megvásárlásával támogatható a kapu megépítése.
Mivel a hír manapság gyorsan terjed, az ügyben megkerestük az ötletgazdák egyikét, Jókai Lászlót, aki mellesleg a helyi sporszervezet elnöke is. Arra kértük, részletesen tájékoztassa olvasóinkat elképzeléseikről.
„Szeretném kihangsúlyozni, hogy magyar és nem székely kapuról van szó. Ez a tetővel rendelkező kapuforma hajdanán a magyarság közös kincse volt, szinte mindenütt használták. Csakhogy az 1780-es években II. József, a kalapos király elrendelte minden tetővel rendelkező építmény megadóztatását, így Magyarországon gyorsan leszoktak a használatáról, de Székelyföldön megmaradt a hagyománya, mivel ők adómentességet élveztek. Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert mi nem székely kaput, hanem magyar kaput szeretnénk állítani Dunamocson. Ezt a kapuformát – tudtuk meg szakavatott fafaragótól – külföldön mindenütt magyar kapuként emlegették. A gerendából faragott, tetővel ellátott kapun rajta lesz községünk neve megszokott latin betűkkel magyarul, de rovásírással is egyaránt, mintegy szimbolizálva magyarságunkat”.
• Sokan a rovásírást is a székelyekhez kötik…
„Igen, pedig az egész magyarság ősi írásmódjáról van szó, amely a kapuhoz hasonlóan, a székelyeknél maradt használatban legtovább. Mivel rovásírásban még nem vagyok egészen otthon, inkább közös barátunktól, Salgó Gabriellától idéznék, aki ebben a témában írta diplomamunkáját: A magyar rovásírás nemzeti, kulturális és néprajzi örökségünk. Maga a fogalom nemcsak egy betűkészletet rejt magában, hanem a magyar nemzet múltjának bizonyítékaként is szolgál. Megőrzése, felelevenítése és ápolása lehetőséget kínál a magyar nemzet identitásának megerősítéséhez. A rovásírás legnagyobb jelentősége, hogy térben és időben is összefogja a Kárpát-medence magyarságát. Nos, ezért is szeretnénk, ha falunk neve ezzel az írással szerepelne jól láthatóan a kapun” .
• Miből kívánják fedezni az alkotás költségeit?
„Mivel ötletünkkel nem szerettük volna megterhelni az önkormányzat költségvetését, úgy döntöttünk, hogy a párttagok segítségével és a lakosság megszólításával próbáljuk meg előteremteni a szükséges pénzösszeget. Támogatói jegyeket, úgynevezett téglajegyeket bocsátottunk ki 5 €-s értékben. A jegyek esztétikus kivitelezésűek, alkalmasak emlékként való megőrzésre. Az MKP tagsága úgy döntött, hogy magára vállalja a költségek jelentős részét azzal, hogy minden tagunk négy darabot vásárol a téglajegyekből. Mivel azonban ez a tétel még nem fedezi a valós költségeket, számítunk további támogatókra is. Bízunk benne, hogy sokan szimpatizálnak majd a kezdeményezéssel, felismerve, hogy örök értéket teremtünk községünknek, de a régiónak is egyaránt, az ügy jelentőségéhez képest, aránylag csekély ráfordítással. Itt szeretném megkérni a Delta olvasóit, hogy adományaikat március 31-ig juttassák el az alább megadott személyekhez. Az említett műalkotást Smidt Róbert, szőgyéni fafaragó készíti el, felavatását 2014. augusztus 20-ra tervezzük. Előre is köszönök minden támogatást és téglajegy vásárlást”.
A téglajegyeket a következő személyeknél lehet igényelni: Vörös Szabolcs, tel. 0907 378 081, Jókai Andrea, tel. 0907 498 181, Jókai László, tel. 0905 921 897.
Egyéb felajánlásokat is a fenti személyeknél lehet jelezni.
DELTA