Régió 2019. 08. 21.

Már Komáromban is aláírható a gútai sertéstelep elleni petíció!

Pár hete robbant a hír az interneten, hogy a Dan-Slovakia Agrar, a. s. (DSA) vállalat 5,5 millió eurót szándékozik befektetni a Gúta közelében fekvő sertésfarm rekonstrukciójába. A beruházásból egy új, nagyméretű sertéstenyésztőt alakítanának ki. 

A tervezett rekonstrukció az egykori Stagnóca mezőgazdasági területen valósulna meg. Az üzem maximális kapacitását 16 128 sertésre tervezik, szemben a jelenlegi 1560-as kapacitással. A munkák a tervek szerint 2021-ben kezdődnének meg, a rekonstruált üzem pedig előreláthatólag 2023-ban indulna el.

A sertéstelep építése ellen már számos gútai képviselő felszólalt az elmúlt hetekben, sőt, mi több, immár egy petíciós bizottság is összeállt Gútán. A teleppel szembeni legnagyobb aggodalmat a környezetre gyakorolt negatív hatás, különösen az ivóvíz szennyezettségének veszélye és az esetleges bűz terjedése okozza.

De, hogy miért fontos a komáromiaknak, hogy aláírásukkal segítség megakadályozni a telep építését? Többek között ezt a kérdést is feltettük Forgács Attila gútai városi képviselőnek, a helloGúta polgári társulás tagjának, aki a sertéstelep elleni harc egyik legkitartóbb alakja.

Mikor szereztetek tudomást a dán sertésfarm építéséről?

Forgács Attila: “Én személy szerint csak augusztus elején, ráadásul a sajtóból értesültem a dologról. Ezt követően írásbeli interpellációban kértem számon a polgármestert, választ viszont azóta se kaptam. Az elmúlt napokban ráadásul tudomásunkra jutott, hogy a Dan-Slovakia Agrar már egy évvel ezelőtt érdeklődött Gúta telekrendezési tervével kapcsolatban, amiről mi csakugyan nem kaptunk tájékoztatást. Kár, ugyanis egy év alatt sokkal könnyebben ki tudtunk volna eszelni valami megoldást.”

Mik a legnagyobb aggodalmak a teleppel kapcsolatban? 

F.A.: “A fő aggodalmak, amik egy ekkora beruházással kapcsolatban felmerülnek, azok a környezetre és az életkörülményre gyakorolt hatások. A tervezett teleptől már 500 m-re lakott terület található és félek, hogy egy ekkora sertéstelep működése olyannyira megterhelő lesz a környezetünk számára, hogy nem is fogja azt elbírni. Tótmegyer mellett, valamint Alistálnál és Nagykeszin is található egy-egy nagy sertéstelep és a települések lakói egymástól függetlenül panaszkodnak a gyakran kibírhatatlan bűzre. Van, ahol a lakosok szinte nem is tudnak szellőztetni vagy az udvarra kimenni, akkora a trágyaszag és sajnos az is előfordul, hogy az eső vagy a hó is trágyaszagú. De ami talán még ennél is nagyobb veszéllyel fenyeget, az a trágya földbe injektálásának következtében fellépő vízszennyezés. Emellett a megnövekedett teherforgalom is egy nagy veszély lehet, hiszen azt a 16 000 sertést négyszer egy évben, az ellési időszakok idején szállítani kell majd, ehhez pedig hozzájön még a trágyalé és az elhullott állatok tetemének szállítása is.”

Augusztus 19-én lakossági fórumot tartottak Gútán, ahol többek között Mogens Hansen, a DSA elnöke is ott volt. Történt valamiféle előrelépés a nap végére? 

F.A.: “Mogens Hansen egy nagyon mosolygós úriember… a fórumon is végig mosolygott. Azokra a kérdésekre viszont, hogy miért nem elég neki az, hogy a gútaiak világosan kijelentették, hogy nem kérnek az építésből, valamint, hogy hány aláírás kell nekik ahhoz, hogy elálljanak a beruházástól, sajnos nem volt hajlandó válaszolni. Alistálon, Tótmegyeren és Nagykeszin is voltak tiltakozások és mindenhol a semmibe vették. Úgy tűnik, nekik mindegy, hogy mekkora a tiltakozás, ők nem akarnak lemondani a beruházásról és ez nagy aggodalomra ad okot. De bízunk benne, hogy Gúta lehet az első, aki érvényt szerez az akaratának.”

Forgács Attila, az augusztus 19-ei lakossági fórumon (fotó: Robert Nagy)

Az, hogy a gútaiaknak fontos, hogy megakadályozzák a sertéstelep építését, a fenti esetekből tisztán érzékelhető. De a szolidaritás vállalásán túl miért fontos a komáromiaknak, hogy aláírják a petíciót? 

F.A.: “A szolidaritás persze jól esik, de ennél sokkal erősebb érvek sorakoznak fel az mellett, hogy közösen álljunk ki a beruházással szemben. Egyfelől a terület, ahol a telepet fel akarják építeni, még 10 km-re sincs a komáromi kataszteri határtól, szóval mondhatjuk, hogy ez a beruházás nemcsak a gútaiak és a környező települések, de a komáromiak gondja is. Sőt, továbbmegyek, egész Csallóköz problémája. Hiszen ha az ivóvízkészlet szennyeződik, az az egész Csallóközre hatással lesz. Emellett semmi garancia nincs arra, hogy a hatalmas mennyiségű trágyát nem pont Komáromnál fogják a földbe injektálni, hiszen a trágyalevet eladják és ki tudja, hogy ki veszi át és hova kerül majd. Így azt mondhatom: ha olyan lesz a szélirány, biztos hogy a komáromi Erzsébet-szigeten nem lesz friss a levegő.”

Nagyjából mekkora lehet jelenleg a tiltakozók tábora és tervben van-e nagyobb megmozdulás, tiltakozás az ügyben? 

F.A.: “Jelenleg 2 000 fölötti aláírásnál tartunk és ez remélhetőleg csak jóval több lesz a jövőben. Alapból kicsit vesztett pozícióból indulunk és úgy érezzük, ez a tipikus “kisember harca a nagy cég ellen”, de remélhetőleg le tudunk rakni annyi aláírást, amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Emellett a jövőben szeretnénk még jobban rákapcsolni és ha szükséges, akár nyilvános tüntetésekkel hívni fel a figyelmet a problémára.”

Milyen remények vannak az üggyel kapcsolatban? 

F.A.: “Az előnyünk, hogy a többi településhez képest viszonylag még a korai fázisban vagyunk, így több esélyünk lehet a győzelemre. Persze nincs rá garancia, hiszen ahogy mondtam, a dán céget nem érdeklik az aláírások és a tüntetések. Éppen ezért minél nagyobb összefogásra van szükségünk, hogy közösen olyan dolgot tudjunk elérni, ami a környéken másnak még nem sikerült.”

 

A gútai sertésfarm elleni petíció immáron Komáromban is aláírható néhány helyen, többek között a ReBoot! számítástechnikai szaküzletben is (Rákócziho 2.). Szerkesztőségünk az üggyel kapcsolatban megszólaltatta Kovács Dávid városi képviselőt, aki a szaküzlet tulajdonosa is egyben: “Tegnap délutántól már szaküzletünkben is aláírható a petíció, hétköznaponként 9 és 17 óra között, szombaton pedig 9-től 12 óráig. Ezidáig nem érkezett még sok aláírás, de nagyon bízunk benne, hogy ez nem kicsit fog változni a jövőben.” 

Arra a kérdésre, hogy komáromiként miért tartja fontosnak, hogy minél többen aláírják az ívet, Kovács Dávid így felelt: “Egyáltalán nem tartom szerencsés és jó dolognak, hogy Gúta mellett egy ilyen volumenű tenyészet üzemeljen. Habár Komáromot közvetlenül nem érinti úgy a dolog, mint a gútaiakat, az olyan felmerülő veszélyek miatt, mint például az ivóvíz szennyezettségének veszélye, igenis foglalkoznunk kell a dologgal. Hiszem, hogy fordított esetben ők is kiállnának értünk. Ez egy jelképes összefogás lehet, amely talán a jövőben is példaértékű lehet.”

A petíciókat Less Károly városi képviselő “szórja szét” városunkban, így őt kérdeztük azzal kapcsolatban, hogy jelenleg hol van lehetőség az ívek aláírására: “A ReBoot! szaküzletben, valamint a Klapka téren található Edit virágboltban már alá lehet írni az íveket, de folyamatban van a többi helyszín szervezése is. Emellett magánszemélyeken keresztül is terjednek az ívek. Véleményem szerint ez egy olyan ügy, ami mögé kollektívan mindenkinek, párttagságtól függetlenül be kell állni és fel kell lépni ellene” – mondta Less Károly.

Amint szerkesztőségünk tudomást szerez olyan további helyekről, ahol aláírható a petíció, megosztjuk azt olvasóinkkal. 

Szólj hozzá!