Város 2015. 10. 30.

Nemesi mesék, avagy komáromiak a legendás felmenőikről

Köztünk élnek, sokan személyesen is ismerjük a nemesi családok egy-egy tagját, barátaink közt említhetjük őket. Nevük országszerte, esetenként világszerte ismerősen cseng. Az első részben a Feszty, a Szénássy és a Csukás vérvonallal kapcsolatban kutakodtunk. Hogy miért is fontos a gyökereink kutatása? Nemesi leszármazottaink elmondják.

csukás

Ahogy Csukás Lászlóhoz belép az ember, egy komplett kialakított dolgozókuckót talál. Az egykor még lomtárként funkcionáló helyiségben most íróasztal, vendégfogadó hely, de még egy galériás ágy is található. Rengeteg fénykép a falon a gyerekekről, unokákról, régi fotók az ősökről, emellett írásos és tárgyi emlékek sora veszi körül az idelátogatót. Hihetetlen az az információmennyiség, amit Laci bácsi a fejében tart. Lenyűgöző a tudás és a szenvedély, amivel életét a családfakutatásnak szentelte. „Egész életemben egyszerre csak egy dologgal foglalkoztam, de azzal rendesen. Felmenőimről nem sokat tudtam, mert apukám még születésem előtt meghalt. A nemzetségemből nagybátyám, Csukás István mesemondó alakja a legismertebb. Én és a gyerekeim is az ő meséin nőttünk fel, de nem tudtuk, hogy rokon, míg el nem kezdtem kutakodni. Pista padlásáról végül előkerült a családfánk is.”
A Csukások évente összegyűlnek egy nagy találkozóra, ahova a világ minden tájáról érkeznek családtagok. Ilyenkor családfőt választanak, aki felel a hagyományok fenntartásáért és a család képviseletéért. „Egyik unokatestvérem, Ferenc, például egy fórumon válaszolt a témában feltett kérdésemre, így találtunk egymásra.” A vérvonal körülbelül 1450-től, Zetényi Csukás Bálinttól követhető nyomon, aki nemességét 1499-ben II. Ulászló királytól kapta. „Hatalmába kerített egy bizsergető érzés, amitől nem tudok és nem is akarok szabadulni. Fontos, hogy tudjuk kinek milyen élete volt, hogy a történelem egyes szakaszaiban hogyan vették ki részüket a Csukások. Bevallom, gazembert is keresünk az elmúlt évszázadokból. – mondja nevetve – eddig azonban még nem találtunk ilyet.” Felmenőik összeköthetőek az angolszászokkal és az Abaházy családdal is. A Pike ág leszármazottaiként tartjuk számon őket – a Pike a csuka megfelelője angolul.

cs

Laci bácsi említést tesz többek közt üknagyapjáról is, Csukás György királyi kamarás grófról a következő történetet mesélte. „Azt írják róla, hogy jószívű és aranyos ember volt, ám rettenetesen fel tudott mérgedni. A kenyérmezei csatában, Ali bég, Szulejmán jobb keze, betört Erdélybe. Csukás György vezette a bal szárnyat, Ali bég pedig leköpött Csukás elé. György ekkor elmérgedt és válaszul lecsapta Ali bég fejét és feltűzte a kardjára. Azóta szerepel fej a címerben.”

A sok régi között azért Laci bácsiról is elhangzik pár történet. „Abban az időben több akasztófadombot sikerült felfedezni Komáromban, ám a központi temetőt hiába keresték. Építésvezetőként a Sirály kollégium alapjainak ásása közben aztán véletlenül mi találtuk meg a központi avar temetőt, mely aranyozott, VII. század körüli tárgyakkal volt tele – ezek egy része a múzeumban van kiállítva.” Laci bácsinak izgalmas évei voltak akkor is, amikor édesvízi búvárként Európa bajnok lett víz alatti filmezésben és fotózásban. Abban a negyven évben oktatott a francia nemzeti szövetségnél, az olaszoknál, a németeknél, az araboknál és Costa Ricán is. De hogy származott-e valaha előnye nemesi származásából? „Előny nem származott, sőt. A mi családunk nem kapott nemesi levelet soha.”

szSzénássy Édes Mária rezidenciáján gyönyörű környezet fogadja a vendéget. Impozáns színek, antik bútordarabok, ízléses berendezés, porcelánbaba-gyűjtemény. Aki járt már a Csúzi kastélyban, aligha lepődik meg a ház stílusán. Rendezett és gyönyörű. Mária főként férjéről, Szénássy Árpád író és helytörténészről számol be nekünk. „A férjem rengeteget tett Felvidékért, mégsem kapott soha semmilyen elismerést. Egyszerűen csak végezte a mindennapi munkáját, hogy az értékeink fennmaradjanak. Példaképének tartotta nagybátyját, Szénássy Zoltánt.

Minden kedden Budapestre járt kutatni a Széchenyi Könyvtárba. Elindította a Honismereti Kiskönyvtár sorozatot és a Kastélykrónikát. Egész Felvidéket végigjárta. A román kori templomok lexikonjához az alaprajzokat ráadásul saját kezűleg készítette, mérnöki pontossággal.” – meséli büszkén Mária. Árpád megmentette és felújíttatta a Csúzi kastélyt is, ahol könyvbemutatókat és az Eszterházy emléknapokat tartották. „Az épített örökség a kultúránk igen fontos része, nem szabad hagyni eltűnni. A kastélyban kultúrpanoptikum található, ahol Eszterházy János szobra is ki van állítva az eredeti ruháiban. Egy alkalommal Eszterházy lánya, Alíz is ellátogatott hozzánk. Amikor meglátta a szobrot, meg is hatódott, mennyire élethű az alkotás.”

Árpád halála után Mária irányította a kastélyt, igyekezett tovább vinni a magyar kultúra ápolását. „Férjem akármerre ment, mindent elmesélt nekem. A dolgok nagy része ezért zökkenőmentesen tudott folytatódni a halála után is, mivel mindenről tudtam.” Árpád a kilencvenes években részt vett a komáromi egyetem gondolatának megalkotásában, így létrehozta a Schola Comaromiensist és egymillió koronát gyűjtött össze az alapítvány részére. „Ott volt a kezdetekkor, ennek ellenére nevét sehol sem olvashatjuk az egyetem megalakulásának kapcsán. Rosszul is esett, amikor a tíz éves megemlékezésen szintén említést sem tettek a férjemről.” Ahogy tovább zajlik a beszélgetés, szó esik a Szénássyak egy másik híres felmenőjéről is. Kováts József Bátorkeszin volt református lelkész, emellett gyümölcsökkel is foglalkozott az 1800-as években. A falu iskolája a szintén nemesi származású lelkészről kapta a nevét. „A férjem könyvet is írt róla, A pomológia úttörője címmel.” De honnan is eredezik a család nemesi származása? „A felmenők kutatása Zoli bácsi szívügye volt. A latin nyelvű családfa alapján az 1670-es évektől követhetjük nyomon vérvonalunk alakulását, Szénásy Andrástól kezdve. Nemesi Bizonyság Levelet pedig 1738-ban Szénásy András és Mihály kapott először.“ Szénássy Zoltán, a gimnázium egykori tanára szintén íróként és helytörténészként tett a hazáért. „Zoli bácsi mindig mondogatta: ami nincs kőbe vésve, vagy leírva az elfelejtődik, hiszen a szó elszáll, de az írás megmarad.”

feszty
Részlet Feszty Árpád Körképéből

Feszty Zsolt, a Te Ügyed Kör polgári társulás megalapítója szintén szívesen mesél el történetét. Dokumentálhatóan a Feszty vonalon üknagyapja, Feszty Szilveszter (szül. Rehrnbeck) édesapjáig vezethetők a felmenők, tehát az XVIII. század elejéig. Nemesi rangot 1888-ban Feszty Szilveszter kapott. „A Feszty családból tudtommal az egész világon csak egy van. Feszty Árpádék nyolcan voltak testvérek, a fiúk közül csak a dédapámnak, Feszty Bélának maradt fiú utódja – ennek az ágnak a képviselői vagyunk mi.“
A Feszty névről egyértelműen mindenkinek Feszty Árpád festőművész alakja réved fel elsőként. Hogy hogyan is alakult a világhírű művész élete a kezdetekkor? „A pozsonyi gimnáziumban Árpád titkos politikai és irodalmi egyletet alakított. Társaival célként tűzték ki egy-egy Habsburg családtag megölését. Nem jártak sikerrel, mert kitudódott a terv, ezért őt kicsapták a gimnáziumból. Ezek után hazamenni nem mert, pedig édesapja, 48-as nemzetőr volt. Így alakult, hogy vándorszínész lett belőle. Mindeközben már elindult a festő szakma felé is. Díszleteket tervezett és festett, amikor ráébredt, hogy neki a nagy vászonfelületek jelentik a kihívást. Mivel ebben lelte örömét tizennyolc évesen a müncheni festőakadémián folytatta életét, akkor már szülei is segítettek.” Kiderült az is, hogy Feszty Árpád kedvenc tartózkodási helye a Vágfüzes és Martos között található Kingyes volt. Az eldugott tanyácskára járt feltöltődni, ha elfáradt a nagyváros mozgalmas forgatagában. A magyarok bejövetelének több vázlatrajza is abban a műteremben készült. Mi több, a körkép néhány fontos alakjának a közeli Martos parasztjai álltak modellt. Árpád lánya és Jókai Mór unokája, Feszty Masa, szintén festőművész volt.

Untitled-2
Feltűnő hasonlóság: Feszty Zsolt és dédapja, Feszty Béla miniszteri tanácsos portréja (amit a festőművész Feszty Masa készített)

„A név ismertsége inkább elvárást támasztott velünk szemben. Édesapáméknak kimondottan hátrányos megkülönböztetést jelentett a szocializmusban ehhez a családhoz tartozni. Mi sem szemlélteti a rendszer és a család viszonyát jobban, mint az ‚osztályharc következtében‘ lerombolt kingyesi tanya, vagy épp az ebek harmincadán hagyott gyallai ház utcafront felőli része. Utóbbi az roma kisebbség lakhelyévé vált, akik a pusztulásig lelakták.“

Szólj hozzá!