Nyáry Krisztián tartott rendhagyó irodalomórát a Selye János Gimnáziumban
Szerelmes leveleket, naplójegyzeteket jó olvasni. Ismert, híres emberekét még jobb! Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember 2012-ben új műfajt teremtett FB-posztjaival, melyekben a magyar irodalom íróinak, költőinek a szerelmi életéről írt le érdekes, olykor pikáns részleteket. A posztokból végül könyv lett, a Corvina Kiadó jóvoltából jelent meg az Így szerettek ők című könyve, mely a 2012-es év egyik könyvsikere volt, több elismerést, díjat is kapott. A kötet folytatása egy évvel később jelent meg, a történetekből pedig színházi adaptáció is készült.
Vendégeinket, Nyáry Krisztiánt és Gazdag Józsefet a Selye János Gimnázium nevében Andruskó Imre igazgató köszöntötte, szeptember 30-án az iskola aulájában tartott rendhagyó irodalomóra alkalmából. A Szinnyei József Könyvtár meghívására Nyáry Krisztián irodalomtörténész beszélt a kezdetekről, érintve számos etikai kérdést: mi az irodalomtörténet feladata? Meddig terjed a hatásköre? Elfogadható-e a mai olvasó számára, hogy előkerült naplójegyzetek, szerelmeslevelek lapjairól szemezgessen az író, ill.az olvasó? Vagy az idő, ami sok esetben több évtized, vagy akár több század „feloldja” a kételyeket, és mondhatni az utókornak jogában áll nagyjaink magánéletébe betekinteni? Megosztóak a válaszok, ahogy a megkérdezett diákok véleménye is az volt, az azonban bizonyos, hogy Nyáry Krisztián könyvei töretlen sikernek örvendenek. Hasonlóan a többi soron következő kiadványa is: Az Igazi hősök-33 magyar, a Merész magyar- 30 emberi történet, a Festői szerelmek. Ez utóbbiban a képzőművészeté a főszerep, betekintve híres festőink életébe.
Nyáry Krisztián maga így vall könyveiről: „Engem az emberi sorsok érdekelnek. Az emberi élet egy szeletét, a szerelmet járom körül. Könyveim hősei nem tökéletes emberek. Tele vannak ők is gyarlóságokkal, mint mindannyiunk. Éppen ezért minden elolvasott életrajz, levél kínál meglepetést.”
A beszélgetés során kiderült, hogy az életrajzok mindig vonzották, és hogy a leírt történeteinek kb. egyharmada nőkről szól, de nehezebb is írni a női sorsokról. Szerinte pl. egy Radnóti- vagy József Attila-vers megértéséhez elengedhetetlen az életrajz ismerete, ugyanakkor szerelmi kapcsolataik, a női személyiségek is feltárulnak történeteiben.
Nyáry Krisztián első alkalommal látogatta meg intézményünket, Komáromban ezen a napon még egy közönségtalálkozó is várt rá. Biztos vagyok benne, hogy lett volna még kérdés, etikai fejtegetés az elhangzottakon kívül is, de a szerző célja ez alatt a 45 perc alatt is világossá vált diákjaink előtt: könyvein keresztül hús-vér embereket bemutatni, és ezzel csinálni kedvet művei olvasásához.
(Dr. Farkas Adrianna, magyartanár)
