Ha pünkösd, akkor sortáncjárás Gútán
A gútai emberek nagy büszkesége a pünkösdi sortáncjárás, melynek hagyományai egészen a 19. századra nyúlnak vissza. Az idei rendezvényen 30 fiatal táncolja végig a várost június második vasárnapján. A helyi Csemadok szervezete sok szeretettel várja mindazokat, akik elmerengenének a népi kultúrában egy délután erejéig.
Gútán a tavaszi időszak legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye a pünkösdi sortáncjárás és vámkerék állítás volt. A táncos fiatalok ugyanis ekkor rendre népviseletbe öltöznek, és végigtáncolják a várost.
A templomból indulva Alvég és Puruk városrészekbe is ellátogatnak. A táncos felvonulás keretén belül pedig kulturális szervezetek, intézmények és családok fogadják, vendégelik meg őket.
A 8 órási szentmise után 9-kor indulnak meg a táncoló talpak.
Az egyes állomásokon egy-egy legény szól a jelenlévőkhöz, így kér engedélyt a táncra. A lányok és fiúk pedig a vendéglátókat is megtáncoltatják. A programot egészen az esti órákig el lehet csípni.
A sortáncjárás története
A sortáncjárás egészen a XIX. század második felére vezethető vissza. A századfordulón még négy-öt helyen állítottak vámkereket, a két világháború között azonban csak Alvégen és Purukban. A II. világháború alatt és a jogfosztottság éveiben ugyan a hagyomány „kiveszett”, a Csemadok helyi szervezetének megalakulásától, az 1950-es évektől kezdve azonban hagyományőrzésként újra megtartják a színes, élettel teli megmozdulást.
A kezdeményezés egyházi jellegét csak a rendszerváltást követően kapta vissza. A gútai pünkösdi sortáncjárás ezzel a Felvidéki Értéktárban is elfoglalta méltó helyét.
