Kultúra 2017. 01. 27.

Selye kiállítás nyílt az egyetemen

„Stressz – keveset tudunk róla, mégis ismerjük és rendszeresen használjuk!“ – Filakovszky János, kutatóorvos ezekkel a szavakkal nyitotta meg a január 26-i, Selye János születésének 110. évfordulója alkalmából tartott eseményen, melynek keretében megnyitották a Selye János állandó kiállítást, a Selye János Egyetem Konferencia-központjának első emeletén, a Vár utca 2. szám alatt.

ÍFilakovsky

Czimbalmosné Molnár Éva nagykövetasszony elmondta: „Selye János kikezdhetetlen hírneve a szlovák és magyar társadalom számára egyaránt elfogadható, így ennek kiválasztása nagyban hozzájárult az egyetem megalapításához.“ A köszönetnyilvánítások után pedig ezzel a jókívánsággal zárta sorait: „Kívánom, hogy a gyermekbetegségein sikeresen túljutva a kamaszkorába lépő Selye János Egyetem sok-sok emberöltőn át a felvidéki magyar tudományosság meghatarozó intézménye lehessen.“

IMG_7681 (Medium)

A komáromi Selye-emlékszoba létrejötte a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum egykori igazgatójának, Varga Bertalannak, a Magyar Nemzeti Múzeum főkurátorasszonyának, Szabó Katalinnak ugyanúgy sokat köszönhet, mint Szabó Sándornak és Somogyi Árpádnak, Selye János egykori doktoranduszainak az eszközök rendelkezésre bocsátásáért.

IMG_7648

A felszólalók közt az egyetem leköszönő és újdonsült rektora egyaránt szót kapott. Juhász György, február 1-jén hivatalába lépő rektor Tóth Jánost, aki már a nyitrai egyetem Matematika Tanszékén oktatva nagyban hozzájárult a magyar hallgatók anyanyelven történő érvényesüléséhez. „A magyar kérdésekben, mindig tudta hol a helye, és a fiatalabb kollégák is példát vehettek róla. Gyermekeit is a magyarság megélésére nevelte. Rektori pályafutása során négy uniós projekt és egy sikeres, komplex akkreditáció fűződik a nevéhez.“

IMG_7843 (Medium)

Szabó Sándor professzor, Selye János utolsó diákja így nyilatkozott: „A rektor urak megfelelően szemléltetik a distress (negatív) és eustress (pozitív) közti átmenetet.“ – mondja nevetve. Selye János érdekes, izgalmas, gyakran provokatív személyisége miatt elmondható: „Maga a stressz Selyével élni és dolgozni. Azt ugyan nem tudjuk, hány diákját dobta ki az évek során, negyvenet viszont biztosan kitaníttatott.“ Selye Jánost tíz éven keresztül jelölték Nobel-díjra, ám mivel a stressz sok betegség okozójaként volt feltüntetve és merőben sok orvosi szakágat érintett, problémás lett volna ilyesformán megjutalmazni. Selye egykor csak ennyit felelt a kitüntetés hiányára: „Jobb ha azt kérdezik miért nincs, mint ha azt, miért van.“

Szabó Sándor

Dr. Kiss László orvostörténész a következőt mondta: „Elismerés nélkül épp úgy nem élhet az ember, mint a hal víz nélkül. Selyének ugyan nem adatott meg a legnagyobb elismerés, ma viszont mindannyian adózunk nagysága, munkássága és személye előtt.“

kiss lászló

A kiállítás keddi és csütörtöki napokon 9 és 13 óra között lesz megtekinthető, előzetes egyeztetés után pedig egyéb időpontokban is, ingyenesen.

Milány Kincső
Fotó: Milan Drozd