Szenzációs hadtörténeti lelet a szabadságharc idejéből

Legát István egykori határőr még szolgálati idejében bukkant rá a szabadságharc korabeli cölöpökre Dél-Komáromban a Duna-parton. A lelet felfedezését a múlt évi rendkívüli árvíz pusztítása és a jelenlegi alacsony vízállás is segítette.

A Komárom és Almásfüzitő közt épülő gátrendszer miatt a leletanyag veszélybe került, így a régészek gyors ütemben megkezdték a feltárt anyag dokumentálását. Aztán Legát István egy újabb cölöpsorra bukkant. A második cölöpsor felfedése nagy előrelépés a híd feltételezett szerkezetének rekonstruálásában.

– A napóleoni háborúk idején, mikor is a vesztes győri csata után a nemesi felkelő sereg Komáromba húzódott vissza létesült ezen a helyen hajóhíd – magyarázza István. – A korabeli katonai térképeken látható is. A cölöpökön nincs vasalat, vagyis gyorsan kellett dolgozniuk. A napóleoni háborúk után a cölöpök a helyükön maradtak, állapotuk a felső részeket leszámítva ma is – több száz év elteltével is – kiváló. Okkal feltételezhető, hogy 1849. április 26-án a hídépítők éltek a lehetőséggel és ismét a korábbi helyen építették fel a hidat, amelynek elkészülését az osztrák ostromsereg minden eszközzel próbálta megakadályozni. Nehéztüzérséggel bombázták a hídfőt, erről tanúskodik a cölöpök körül fellelhető jelentős számú bombarepesz.

Legát István szerint a két cölöpsor között pallók futottak. A most fellelt cölöpöktől beljebb már a folyó hajózható, ezért a következő pallósor már bárkára vagy tutajra feküdt fel. Ez így folytatódhatott egészen a másik partig. Érdekesség, hogy a korábban fellelt cölöpsorban egy négyszögletes épületgerenda is található, mely alátámasztja a korabeli írásokat, miszerint a 1849-es hidat hajóács, ácsmesterek szekeres gazdák készítették.

További jelentősége a hídnak, hogy a csata vázlatán az ostromgyűrűt szétzúzó csapatokat Klapka, Damjanich, Görgey vezette, tehát ők is átkelhettek rajta.

(forrás: kemma.hu, komarom.hu)