Ünnepi orgonakoncert Dél-Komáromban

Beteljesült ünnep címmel Rákász Gergely orgonaművész ad adventi koncertet december 9-én, 18.00 órától a református templomban.

Rákász Gergely 15 évesen adta első koncertjét az ország legfiatalabb koncertorgonistájaként. 2005-ig az Egyesült Államokban tanult és koncertezett. 2015-ig több mint 1000 fellépése volt Európa és Amerika nagyvárosaiban. Egyedi látásmódja fiatalossá teszi a komolyzenét. Látványkoncertjeivel új műfajt teremtett, melyben képzőművészet, tánc, és színészi játék segítségével tízezrekhez közelítette a műfajt és a hangszert is. Egy koncert kékben című műsorát közel 30 000-en tekintették meg szerte Európában. Bachalley projektjében a világon először a művészi paletta talán két legtávolabbi végét kötötte össze, Bach fúgáit és a Street Dance-t. VíziZene című produkciója a Dunán, a Rajnán és a Szajnán minden évben kultúrakedvelő utazók úti célja. Játszott a dán koronahercegnőnek, Magyarország miniszterelnökének és a WHO-nak.

Iskolaprogramja keretében több mint 100 magyar iskolában szólaltak meg koncertjei. Közel 50 000 diák ismerkedett meg általa a klasszikus orgonazenével. Tíz szólóalbuma jelent meg. Szülővárosa, Győr kulturális nagykövete. Komáromi koncertjéről így vall:

– Egy világjárvány árnyékában csodálatos zenékkel merengünk az ember helyén a teremtésben, és a sorsán, amely – mint kiderült – egy pillanat alatt kicsúszhat a kezéből. Beethoven V. (Sors) szimfóniájának nyitánya arra keresi a választ, hogy vajon változtathatunk-e a sorsunkon. Vajon ránk zuhan, mint a főtéma legendás, ikonikus 4 hangja – amely a V-betű Morse jele lett – és nincs előle menekvés? Vagy a saját kezünkbe vehetjük a sorsunkat? Eleve elrendeltetett, vagy az ember tettein keresztül lehet a sorsának kovácsa? Különösen érdekes a zene erejével tűnődni ezen a kérdésen.

Gustav Holst – Mars tételével adós vagyok a közönségemnek, az utolsó koncerteken elhangzott Jupiter és Vénusz után. Tartom magam az ígéretemhez, megszólal a Vörös Bolygó hangulata, amely egyaránt inspirálta a Gladiátor és a Csillagok háborúja filmzenéjét. Beethoven és Holst is emberfeletti erőket mozgat meg, ezt Bach C-moll Passacaglia és Fúgája tudja csak még magasabb dimenzióba emelni. Különösen izgalmas és megejtő ez utóbbi művet a karácsonyi ünnepkörben hallgatni.

Az ember évezredek óta ünnepli december 24-én a fény születését. A kereszténység előtt is számos kultúra tekintett reményteli fordulópontként, istenek születésnapjaként erre a napra, hiszen a hosszú sötétség, az egyre fogyó napok után a születő fény volt az új élet, az új remény hírnöke. Bach Passacagliája szimbolikus. Negyedórányi sötét tónusú, de gyönyörű moll zene után, amelyben éppúgy megelevenedik a barokk kor emberének hétköznapi kilátástalansága, mint a ma emberének tanácstalansága egy – az életet megbénító – világjárvány idején, egy katartikus dúr zárással megszületik a fény. A mélyen hívő Bach szerint kapu ez a menyországba. De hogy a ma embere se riadjon meg ettől a magasztosságtól, hadd finomítsam úgy, hogy az ember jobbik arcát mutatja nekünk. A reménytelit, a szeretettelit, a bizakodót, az időtlen értékek felé fordulót, a minden nehézségen alázattal felülemelkedőt. Persze milyen más ember volna ez a „jobbik,” mint a „menybéli!?” Ezzel a művel indítja útnak a hallgatót a hangverseny a karácsony felé.

További jegyinformáció az esemény Facebook-oldalán.