Vastapsot kapott a GIMISZ által bemutatott Hegedűs a háztetőn musical
A komáromi Selye János Gimnázium GIMISZ Diákszínpada már eddig is több emlékezetes előadással örvendeztette meg a színházkedvelőket. Idén a csapat a 20. század első évtizedében játszódó Stein–Bock–Harnick Hegedűs a háztetőn című musicallel állt a Városi Művelődési Központ közönsége elé.
A bemutató rendhagyó módon kezdődött. A 25 éves GIMISZ előadását Bajkai Csengel Mónika rendezésében Kiss Péntek József, a GIMISZ alapítója, felejthetetlen rendezője emlékének szentelték. Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója megnyitó ünnepi beszédében Hizsnyai Gézától idézett Kiss Péntek József életéről, munkásságáról. Megemlítette, hogy gimnáziumunk tavasszal egy emlékműsorral szeretne tisztelegni emlékének.
Gáspár Tibor tanár 1959-ben alapította meg az irodalmi színpadot, majd a 70-es évek elejétől gimnazistáink számtalan sikert arattak a modern elemeket, korszerű, egyedi színpadi megoldásokat felvonultató darabokkal. Tőle aztán Varga Anna és Dr. Ipóth Barnabás kérésére a 90-es években Kiss Péntek József vette át a rendezői stafétabotot, aki egy újabb formát választott és elmozdult a zenés darabok, musicalek irányába. Az 1993-ban megalakult – és azóta is töretlenül működő – GIMISZ Diákszínpad Komárom város képviselő-testületének határozata alapján 2018. április 26-án PRO URBE DÍJBAN részesült. A 25 év alatt kb. 2000 diák állt színpadra, közülük sokan választották életpályájuknak is a színjátszást.
Andruskó Imre beszédében hangsúlyozta, hogy az idei darab „Az üldözöttek himnusza”, megemlékezés az elmúlt száz év történéseiről: a pogromról, a zsidó holokausztról, a deportálásokról, a kitelepítésről és nem utolsósorban a hontalanság éveiről. A világhírű Broadway-musical nagy erővel szól a kisebbségi lét terheiről, a hagyományok erejéről, önironikus lírával fogalmazza meg az esendőségeket. Szeretettel szól az emberről, huncutul a „ha én gazdag lennék” állapotról, méltósággal a teljes kisemmizéséről. Nem feledkezhetünk meg az 1994-ben Dráfi Mátyás főszereplésével a Jókai Színházban játszott alakításról sem.
A 20. század első évtizedében játszódó történet egy ukrajnai, zsidók és oroszok lakta faluban, Anatevkán játszódik. A főszereplő, Tevje (Csóka Dávid), a szegény tejesember és asszonya, Golde (Bukovszky Orsolya) tradicionális világot képviselnek, amelyben a férfi, az apa szava a döntő, s az értékrendet e hagyományos családeszmény, a zsidó közösség és vallás előírásai határozzák meg. Chagall, a világhírű festőművész álmodta meg a szakállas hegedűs figuráját (Nagy Csomor István), aki egy kis falu házai fölé emelkedve muzsikálja el közössége álmait, szenvedéseit, megaláztatásait és teremt átjárást ég és föld között. A hegedűs a háztetőn produkciójának különlegessége többek közt, hogy élő zenekar közreműködik a darabban Kulin Eduard vezetésével. A zenekar tagjai közt két volt gimnazistánk is játszik. A nyitány Lakatos Róbert brácsaművész feldolgozása, A szól a kakas… magyarországi gyűjtésből született.
Bátran kijelenthetem, a Hegedűs a háztetőn az elmúlt évek egyik legsikeresebb előadása. Negyedikeseink szívvel-lélekkel játszanak megismertetve a zsidó hagyományokat. Csóka Dávid főszereplésével mind-mind hozzátesznek játékukkal, és ami a lényeg, látszik és érezhető, mennyire jól érzik magukat a színpadon. Az előadás a Kisebbségi Kulturális Alap, Komárom Városa, a Selye János Gimnázium mellett működő Király püspök Alapítvány, a Városi Művelődési Központ, a komáromi Zsidó Hitközség és Nyitra Megye Önkormányzata anyagi támogatásával valósult meg. Külön köszönet illeti Paszternák Antalt, a komáromi Zsidó Hitközség elnökét, aki autentikus tárgyakkal és sok mással támogatta a musicalt. Nem utolsósorban szívből gratulálok minden szereplőnek, a rendező-dramaturgnak, Bajkai Csengel Mónikának, a koreográfusnak, Pavlovič Petrának, a korrepetitornak, Pálinkás Andrássy Zsuzsannának és természetesen a zenekarnak. A nagy sikerre való tekintettel január 29.-31. között több bemutatót tervezünk nemcsak délelőtti, de esti előadásokkal is.
(Králik Zsuzsanna)
